Szent Benedek-rendi Szent Asztrik katolikus gimnázium, Sopron, 1878

42 komolyabb, halkabb lejtésüek, hogy annál inbább éreztessék az ilyen játszi lejtést : Tarka lepke | kis mese Szállj a Taczi | fejibe ! Befejezés, Tanulmányunk befejező lapjához jutottunk. Áttekintettük Petőfi költészetének nemzeti idomait. Lehetnek költemények, melyeket némelyek nemzeti i^domúaknak volnának hajlandók tekinteni, a mennyiben egyes soraik szabályosan ütemezhetőknek tűnnek föl; valamint bizonyosan lesznek, kik több, általunk nemzeti idomúnak jelzettet, csupán mértékes versnek fogadnak el. Tény lévén egyrészről, hogy az ütemes versek némelykor elég szabatos mértéket, különösen lejti rhithmuszt éreztetnek; másrészről, hogy az iskola által egyedül művészinek hirdetett mértékes verselés gyakorlatából és a reá való hajlandóságból a kibontakozás nem történhetett átmeneti tünemények, a mértékes dallamok viszsza-viszszacsengése nélkül. Azon kérdésnek megvilágosítása pedig, hogy a nemzeti idomok milyen időmértékes rhithmuszra hajandók, időtartamra nézve micsoda mértékes verset közelítenek meg leginkább és hogy átalában kelle-e az ütemes verselésnek a mértékre bármily csekély tekintettel lennie ? jelen tanulmányunk keretén kivül esik. A költői gyakorlás tehnika dolgában sokra viheti. A magyar költészet megmutatta, hogy nyelvünk kitűnően alkalmas a mértékes, tehát görög-latin rhithmuszra ; de nemzeti költészetünk azt is kétségtelenné teszi, hogy önálló, eredeti költői idomaink is voltak és vannak, melyek a hangerő különbözetén alapulván, a mily szigorúan dallamozottak, ép olyan alkalmasak eredeti magyar nemzeti zenére. Lesz-e oly idő, mely az időtartam és hangerő teljes szabályos egységét hozza létre a költői idomokban?... ez kérdés. Ámbár nem titkolhatjuk el azon észrevételünket, hogy Arany Jánosnál — hacsak nem vagyunk nagy tévedésben — ez utóbbi időkben, véleményünk szerint erre való törekvés mutatkozik ; mely törekvés eléggé nyilt összefüggésben van a „Magyar nemzeti versidomról" szóló értekezésével, hol még az ütemek mértékéről, az ütem egyes szótagjainak prosodiai méréséről is van szó, melyre nézve különben pin d ári szabadságot enged. A mértékes-rímes versek pontos metszése a sorközépi szünetek által: közeledés az ütemzés felé; az ütemes versek bizonyos időbeli kimértségre, időtartami szabályozottságra törekvése : lépés a mértékelés felé.