Szent Benedek-rendi Szent Asztrik katolikus gimnázium, Sopron, 1878

33 Tulajdonképen ilyen szerkezetűek — tekintve a rímet — de sztrófákra osztás nélkül valók a ; „K it szeretni vágyta m" (498.), „Szeretlek kedvesem" (723.). Nem szenved kétséget, hogy a (64-6) szerkezetű sor a belső rím által önmagával is összecsendülhet pl. a „Mikor a lánc lehull" (445.) című dalban : Mikor a lánc lehull A rab lábai rul, Még sokáig úgy jár Mintha rajta volna, A szomorú terhet Annyira megszokta. Itt tulajdonképen három sorral van dolgunk; míg a „Király esküje" (672.) címűben két sor alkotja a sztrófát, így: Megesküdt a király Hunyadi Lászlónak. „Esküszöm az égre, Az ég istenére, Bántani nem foglak." Ebben t. i. a (64-6) társul a (64-64-6) szerkezetűvel, úgy, hogy ez utóbbinak vég üteme összezeng az előbbi szerkezet végütemével — első két üteme pedig egymással cseng össze. Különben ez utóbbi (64-6 + 6) szerkezetről alább lesz szó. Teljesen ilyen szerkezetű a „Virít a kikirics" (772.) c. dal idoma, azzal a különbséggel, hegy benne a (6-t-6) is belső rímet tüntet föl, mint ezt legérezhetőbben a 2. sztrófa mutatja : Süt a nap sug ára Halovány arc á m r a ; Sütni fog maholnap Alacsony síromnak Kis keresztfáj á r a. Egyébiránt a (6 + 6) szerkezet, hogy nyomon haladjunk, rendesen, vagy legalább legtöbbnyire négyszer véve teszen egy sztrófát, melyet alexandrini. vagy Zrinyi-, vagy Gyöngyösiféle sztrófának szokás nevezni. Ilyen négysorú idomúak (Petőfi sokszor nyolc sorba szegte) a következők: „Fürdik a holdvilág" (184.) melyből álljon itt ez mutatványul : Fürdik a holdvilág j az ég tengerében, Méláz a haramja erdő közepében ; Sűrű a füvön az j ég harmatozása, De sűrűbb két szeme j könnyének hullása. Továbbá: „Hejh Büngösdi Bandi" (212.), „A régi jó Gvadányi" (224.), „Katona vagyok én" (245.) stb. 3