Szent Benedek-rendi Szent Asztrik katolikus gimnázium, Sopron, 1878

i7 tüntet föl; mint hosszabb terjedelmű sor méltán vetekszik a hexameterrel, mely nem is mondható nálánál erőteljesebbnek, hangzatosabbnak. Ez alapon nemcsak az élénkebb, de sokszor komoly érzelmek, hanem egyszersmind az eposzi tartalom kifejezése is alkalmas. Mindeddig — egy-két kivétellel ! — egyenlő alkatú sorokból képzett sztrófákat láttunk; de épen itt a négyes és hármas ütem társulásából keletkezett szerkezeteknél mutathatunk rá a nemzeti idomok roppant változatosságára, mit főleg a különböző terjedelmű, de azonos elemű sorok ujabb és ujabb összetétele, szerkesztése hoz létre. , Ilyen idom pl. „A hegyoldalt venyigesor takarja," (775.) c. költeményé: A hegyoldalt | venyigesor | takarja, Megvert engem [ az ur isten | haragja, Azzal vert meg | engemet, Hogy venyigét | teremtett, •+"+'3 Venyigére | gerezdet, | gerezdet. Hogy az utolsó sorban egyszerű ismétlés fordul elő, látható. Ebben az idomban az összecsendülő sorok különben még teljesen egyalkatúak; de elemezzük a „Föl szent háborúra" (748.) c. óda idomát. Itt a próba | az utósó Nagy próba. Jön az orosz, | jön az orosz, Itt is van már | valóba. 44-4+3 Eljött tehát I az utósó 4 + 4 || 4 + 3 ítélet, De én attól | sem magamért, Sem hazámért | nem félek. Ebben az összecsengő sorok, — mint az ütemszámok mutatják — nem egyenlő alkatúak, de mégis azonos elemüek, ugyanazon rhithmuszban haladók és így mint legrokonabb jellemüek csakugyan összecsendíthetők a rím által. Tökéletesen ugyanezen szabályképző sorokból, de az egyalkatuak társításával nyerjük az „Egri hangok" (182.) idomát: Földön hó I felhő az égen, Hát hiszen csak | hadd legyen ; Rajta nincsen | mit csodálni Télen ez már | így megyen. Én ugyan | nem is tudnám, hogy Tél vagyon, Ha ki nem | pillantanék az Ablakon. A szabálytalanságok dacára észrevehetni, hogy csakugyan az előbbi szerkezetek forognak fönn. 2