Szent Benedek-rendi Szent Asztrik katolikus gimnázium, Sopron, 1876

9 citera sat. Anal. Gramm. Eich. Endl. p. 444. E vonzó ereje mutatkozik az r-nek a tero, ber cer végzetekben is, mint: candelaber, saluber, alacer sat. A régi o az ige alakok „önti" „ont" végzeteiben lassankint u-ra, az u pedig i vagy e-re lágyult ; az átalakulás ezen utolsó nemét nagyon is korainak tünteti fel a venusia feliraton lévő „censuere" alak. c) u-ból, ez főképen nyilvánul a függő esetekben, midőn a vég s r-ré változván az előtte álló u hangot e-re lágyítja, mint : genus gen. generis ; noha nem lehet tagadni, hogy az eredeti o hang is visszakerül, vagy át sem lágyul u-ra, mint : arbos, gen. arboris sat. d) i-ből. Az i hang, ha a reá következő s r-re változik e-re lágyul, mint : cinis, gen. cineris, cucumis, gen. cucumeris sat. ; az igerag»zásban a múltnak i jellemhangja a reá következő r befolyása folytán e-re lágyul, mint: dedi, r. m. dederam ; j. m. dedero, köt. mód. m. dederim, ez történik a j. m. múltjának többes számú harmadik személyében is, mely alak a sum-ból látszik összetéve lenni, mint p. u dedi-sont — az ujabb sunt helyett — ezen alakban először az s két magánhang közt r-ré változik, lesz: dédiront, az r előtti i e-re lágyulván lesz : dederont, s végre az o a folyékony s néma hang előtt ura lágyulva lesz: dederunt. Az i törzsű nevek ezen i-jöket az egyes szám acc.-nak m végzete előtt, miként nagyrészt az abl.-ban is e-re lágyítják, mint: classis, acc. classem, abl. classe, avis, acc. avem, abl. ave sat.; noha számos i törzsű név tartá meg változatlan ezen i hangját, mint: amussis, acc. amussim, abl. amussi, febris, acc. febrim, abl. febri sat. A min és in képzők e-re lágyítják n előtt az i-t, mini: agmen, holott a gen -ban mutatkozó törzs : agmin is, gramen sat. Az összetét első részének vég'agjában lévő i is e-re lágyul, mint: malificus helyett maleficus, mit bizonyítanak a következő alakok is: mali-factorem, mali-volentia, sat. Igen gyakran lágyul az i e-re a latin nyelvben, ha zárt szótagban áll több mássalhangzó előtt, mi leginkább történik akkor, ha a nom. s végzete mássalhangzón kezdődő egyszerű vagy összetett törzshez járul ; igy torok vagy ajak hangon végződő törzseknél az i a mom.-ban e-re lágyul, mint: vertic, a nom. s végzete ehez járulván a c-val x-be olvad s igy lenne : vertig hanglágyulás folytán lesz. vertex, pollex, artifex sat.; ugyan ez áll a nyelvhangra végződő törzsekről is, csakhogy a nyelv hang az s előtt egyszerűen kimarad, mint: comit, comit-s, comis; lágyulás folytán: comes, eques, sospes sat. Még a gyökszókban is e-re lágyul az i a reá következő n befolyása folytán, mint: Minerva egy régibb Menerva alakból, Quint. 1. 4. 17. in, en, Col. rostr. görög & Ugv látszik a népnyelv inkább kedveié az e hangot, mig a tudósok nyelve ugyan azon helyeken i-t tüntet fel, mint: vea, speca, vella sat. via sat. A vég d, m és s-nek eleste folytán a szóvégére került i a mássalhangzón végződő és az i törzsű nevekben nagyrészt e-re lágyult, mint: airid, airi, aire, aere, conventionid, conveventione sat. Az i törzsű nevek egyes nom és accusitivusoknak i hangját e-re lágyiták, mint; mari, mare, sat.; az i törzsű nevek egyes accusativusa az ujabb latin népnyelvben elveszté vég m ragát, minek következtében a véghanggá vált i e-re lágyult, mint

: Tebere, Tiberim helyett A szó végén álló s elesto folytán beállott gen. alakok, mint: incomparabili, securitati, Jovi actati sat. a véghanggá vált i-t 2