Szent Benedek-rendi Szent Asztrik katolikus gimnázium, Sopron, 1876

11 lás folytán: bonitas, humanitas sat.; átlágyul az o a „tudo" képző előtt is, mint : alto-tado, altitudo, servitudo, latitudo, sat. ; miként a „tus" képző előtt is, mint: fundo-tus, íunditus, eoelitus sat.; c) Hogy az o u-ra, az u pedig i-re lágyult, már emiitettük; azonban ennek az ujabb népnyelvben is lehet nyomát találni a többes acc végzetében, mely eredetileg os lévén, később us-ra, ez pedig is-re lágyult, mi a sírfeliratokon lévő alakokból látható, mint: annos J. N. 1299 p. Oh. 494; annus J. N. 1057 p. Cb. 389-459; annis J. N. 2527 sat., melyek egy időbeliek és ugyan azon helyen találhatók, de sőt az s eleste folytán még: anno, anni, alakok is láthatók J. N. 1299 p. Ch. 494. Azonban az ezek mellett előforduló: mensibus, diebus alakok azt bizonyítják, hogy ,,annis" abl. alakjában használtatott az iró által, de épen azért, mivel az abl. és acc. eset alakjait teljesen megkülömböztetni a beszédben nem lehetett, ezen abl. alakja, miként az aceusativusé is az időtartam jelölésére szolgált ; hogy a többes acc. os végzete az s eleste folytán, miként a többes dat. és abl.-ban is történt, i-re lágyult, bizonyítja az olasz nyelv o törzsű neveinek többese, mely ennek folytán minden esetében — nom. dat. abl. — i-t tüntet fel, de sőt a gen. régi — oruin — végzetének elhanyagulása folytán, ez jelőlé a genitivust is. Hanglágyulás állhat be hanghasonulás — assimilatio — folytán is, midőn két magán hang egy mássalhangzó által van egymástól elszakítva, az utóbbi visszaható erővel birván a megelőző szótag hangjának meghatározására befolyással van. Ezen befolyást leggyakrabban és leghatározottabban mutatja az i, minthogy a megelőző o, u, e hangokat i-re hasonitja; igy az o vagy u hangok a reá következő i által, ha köztük 1 van, i-re hasonulnak, mint : Avolius, Avilius alak mellett, Canulius, Canilius; hasonló hanghasonulás mutatkozik ezekben is: consul, consulium, consilium, exul, exulium, exilium sat Ha valamely szótagban a mássalhangzó előtt e van, ezen e a mással hangzó utan álló i befolyása folytán szintén i-véválik, mint: ne-hil, nihil, nemis Flectu. 11, Mon. Ch. 459. 1. nimis. nimiam; ép igy változik a személyes névmások e törzshangja is, ha a reájok következő szótagban i van, mint : me, te, se, az egy dat. mehi, tebi, sebi helyett mihi, tibi, sibi, mig ellenben az unbr. nyelvjárásban a következő szótag i-je és e-re változik, mint : dat mehe, tefe sat. A többi magán hangok, vagy igen ritkán, vagy épen nem birnak áthasonitó befolyással ama hangra, melytől valamely mássalhangzó által vannak elválasztva; de sőt maga az i hang sem képes a megelőző szótagban lévő a hangot áthasonitani. d) Az i élesebb hang lévén az e-nél ebből szerintünk nem lágyulhat, de igen is bizonyos befolyás folytán számos helyen állhat helyette. Ez igen rövid vázlata annak a térszüke miatt, mit a hangok lágyulásáról volt szándékunk adni, ámde még is elég arra nézve, hogy némi tájékozást nyújtson a bővebb s tüzetesebb kutatásra. Gosztonyi Fábián. 2*