Szent Benedek-rendi Szent Asztrik katolikus gimnázium, Sopron, 1873

10 eke felemeltetvén, a föld szántatlan maradt, innen: porta, a portando aratni m ; iirbs pedig urvum, tir bum (eke görbülete) vagy orbis (körfal) szótól. Varró*) de 1. 1. 18, 2. Ezek végeztével a tebén és bika egyéb áldozati barmokkal feláldoztatott. De a Colouia Claudia Sabaria nem csak azért neveztetett igy, mert Claudius császár alatt, ós az ö felhatalmazása folytán alapittatott : hanem mivel uj polgárait a Claudiai tribusból nyerte, mely egyike volt a legrégibb és legnépesebb tribusoknak Rómában. — Állításom támogatására szolgáljon egy emlékkő felirata, mely egyúttal azt is bizonyítja, hogy gyarmatunkba kiérdemült katonák — hadastyánok — is vétettek fel : I. T. CNORIVS SABINIANVS EX PRAEF. ALAE. CONTARTO RVM. VE. ET. L. VAL. VERVS. DED. SACERDOTALTS P. P. S. CRYPTAM. VI. IGNIS. EXVSTAM. SVMTIBVS. SVIS REFECERVNT. Titus Cnorius Sabinianus, Expraefectus Alae Contariorum veteranus, et Valerius Verus Decurio Coloniae Claudiae Savariae, sacer dotalis Provinciáé Pannoniae Supêrioris"cryptam vi ignis exustam, sumtibus suis refecerunt. E márványból készült emlékkő jelenleg a szombathelyi régészeti muzeumban van, melyről alább még bővebben leend szó. Végre itt még azon kérdés merülhet fel, hogy Plinius, ki Claudius császár halála után irt, miért nevezi Sabariát divi Claudii Coloniájának? Oka következőkben rejlik. Claudius császár gonosz indulatu neje Agrippina — Kr. u. 54-ben — férje iránti vak gyűlölettől indíttatva, vagy pedig őt láb alól eltolni akarván — megmérgezé. Hogy pedig gonosztettét a világ előtt elpalástolja, ünnepélyes apotheosissal férjét az istenek közé soroztatta: sőt Rómában Claudius tiszteletére templomot emeltetni parancsolt, mely teljesen Vespasian alatt épült fel. E szerint joggal nevezheté Plinius Claudiust di v usnak — vagyis megdicsőültnek, gyarmatat pedig Colon i a divi Claudii Sabarianak. Midőn Sabaria gyarmatosítása befejeztetett, és az állami hivatalok is betöltve valának — a Colonia igen szép virágzásnak indult, és alkalmas fekvésénél fogva oly népességre és népszerűségre vergődött, hogy rövid idő múlva FelsőPannonia fővárosává lőn. *) Terentius Varró, szül Romában Kr. e. 117-ben megh. 27-ben, L'res polygrapli de lingua latina cirnü terjedelmes müve 24 könyvből áll.