Szent Benedek-rendi Szent Asztrik katolikus gimnázium, Sopron, 1873

12 liodorus tehát Nemesisnek tett fogadalmát teljesiti azon segedelemért, melyet neki a fenséges istennő fontos hivatalában a törvényszegők felfedezése és megbüntetése körül nyújtott, mit emlékkőben akart megörökíteni, és mit az istennő valóban meg is érdemelt — merenti ! Hogy Sabariaban ily állomás — statio vagy inansio — csakugyan létezett, még Antoninusnak már említett Itinerariu mából is kitetszik. Azonban Augustus császár habár most emiitett intézkedésével Sabariát az uj provinciában fontos szereplésre látszott kiszemelni — tervét még sem létesitheté. He mit bekövetkezett halála miatt nem tehetett, megtette azt harmadik utóda Claudius császár, a megdicsőült ! Ugyanis, miután Claudius Sabariát gyarmattá emelte, oda mindennemű papi és világi hivatalnokokat telepitett le, sőt Publius Attilius Hister-t, egy komoly, eszélyes és méltóságteljes férfiút, a tartomány első praefectusává tette: mely körülmény gyarmatunkat nem csekély nagyságbsn tünteti fel. Hogy pedig annál kétségtelenebb legyen, miszerint Col. Claudia Sabaria a római császárok alatt a közigazgatás terén nagyban kitűnt, mindenek előtt tekintetbe kell vennünk különféle útjait, melyek különböző irányba vezettek és nem csekély költségeken készültek azon egyedüli okból, hogy a tartomány szivét a legmesszebbre eső főhelyekkel összeköttetésbe hozzák. Ily összeköttetésben volt Sabaria a délkeleten íekvő Lugium — vagy Lugioval, éjszakkeletről pedig az Aquincum és Arraboba vezető országutakkal a Dunával*). — Ugyanily nyilvános utakat sorol elő tudós Schönvisner**) is, és ugyanezt láthatjuk jelesebb ókori mappáinkon is, melyeken egy város sem található, mely a tartomány több helyeivel hozatott volna összeköttetésbe mint Sabaria Ide járul még alkalmas fekvése, mely miatt szintén hivatva látszott a fővárosi szerepre sokkal inkább mint pl. Carnuntum a tartomány éjszaki részén s a határon fekvő város, habár ez különben nem jelentéktelen helye volt a provinciának. Itt helyén leend felemlítenem a nyilvános és magán emlékkövek feliratait, melyek állitásom igazolására nem csekély érvül szolgálhatnak. Ezek közöl egyik, mely jelenleg a szombathelyi régészeti muzeumban van, következőleg szól : III. IMP. CAESAE. DIVI VESPASIANI F I A VG. PONTIF. MAX. TE P. IMP. II. COS VIII. DESIGNAT. Villi. P. P. azaz: Imperator Caesar, divi Vespasiani filius (Domitianns) Augustus; Ponti*) L. Oesterr, Geschichte v. M. Büdinger I. B. **) 1 köuyv 5 f.