Szent Benedek-rendi Szent Asztrik katolikus gimnázium, Sopron, 1872

13 Igen dicsérték mint szónokot ; beszédei gondosan voltak kidolgozva ; kifejezései tiszták ós csinosak. Mint szónokok továbbá említésre méltók 0. Cilnius Maecenas, Caesar Octavianus Augustus, Tiberius, Titus Attius Labienus és Cassius Severus. Quint, inst. or. X. 1. 116. ily Ítéletet mond az utóbbiról ; „Multa, sí cum judicio legatur, dabit imitatione digna Cassius Severus, qui si ceteris virtutibus colorem et gravitatem orationis adjecisset, ponendus inter praecipuos íoret. Nam et ingenii plurimum est in eo et acerbitas mira et urbanitas eius summa etc. — Augustus és Tiberius uralma alatt élt Eutilius Lupus ; neve alatt fenmaradt egy rhetoricai tartalmú 2 kötetes munka, melynek cime „De figuris sententiarum et elocutionis." Ezen időben szép hirnévnek örvendett M Annaeus Seneca (más néven idősb Seneca, a rhetor), L Annaeus Senecának, a bölcsésznek atyja. Született Cordubában Spanyolhonban Kr. e. 59. Előbb a Pompeius és Caesar közti polgárháború által akadályoztatva lóvén, csak Augustus alatt jöhetett Eómába. Seneca mint szónok ritka emlékező tehetséggel birt Irataiból birunk egy „Controversiarum libri decem" cimü beszédgyüjteményt, melyből azonban csak 5 könyv jutott csonkítva korunkra. Ezen beszédek a rhetoriskolákban tartattak ; alapul szolgáltak rendesen görög rhetoricai művekből kiszedett és költött kérdések. Hasonló tartalmú „Suasoriarum liber" cimü beszédgyüjteménye, mely későbben Íratott ugyan, de műveinek rendesen előrebocsáttatik. Ez sem került teljesen kezünkhöz. Mind a két munkában találunk valódi beszédeket is. Miután ezen iratok sokról fölvilágosítanak bennünket, mit különben homály födne, nagyra becsülendők. — Nagyobb dicséretben részesül M. Fabius Quintilianus rhetor. Született 42. Kr. után Calagurisban, Spanyolországban , de mivel már gyermekkorában Rómába került, t. i. atyjával, ki itt a rhetoricát tanitá — Róma magzatjának tartják. 6l-beu visszatért Galbával hazájába, de 68-ban ismét Rómában találjuk őt, hol nemsokára kitűnő tekintélyre tevén szert legelőször húzott mint a rhetorica tanára állami fizetést, „Quintilianus ex Hispania Calaguritanus primus Romae publicam scholam aperuit et salarium e fisco accepit et daruit." Jeromos in chron. Euseb. Olymp. CCXYI. Hallgatói közé számithatá az ifjabbik Pliniust, Flavia Domitillát, Domitian császár egyik unokáját; miért Domitian a consuli cimmel (ornamenta consularia) kitünteté. 20 évi tanárkodása után visszavonult, mire nemsokára valószínűleg 118 Kr. ut. meghalt. Quintilian élte végső szakában irt munkát hagyott ránk; cime: „Libri XII. institutionis oratoriae." A bevezetést egy remek előszó képezi, melyet Marcellus Yictorius, kitűnő rhetor és barátjához intéz. Ezen munkában sok évi kutatásának gyümölcsét gyüjté össze ; biztos kalauzul szolgálhat az ékesszólásra törekvőknek; mert mindenről, a szónoklat első elemeitől, a nyelv és gramaticától kezdve annak magasabb követelményeiig, mint az anyag feltalálása, elrendezése, előadása stb. fölvilágosítást nyújt, sőt az ifjúsági, az iskolai oktatást is