Szent Benedek-rendi Szent Asztrik katolikus gimnázium, Sopron, 1851

H S33íemoí>I aber aííenfűDíö ftntnfdjenémerif), ja fogat fel)t notfjmenbíg ifi, baf bie 5>ernunft gefyörig entroicfelt unb űuégcbilbet vtxrbe j boci) fantt unb barf eine guíc (Srjiebung auf eine aitőfdjliefjlídje 33ilbuitg berfelben fetneémegö ftdj befíftránfen. Babou fagt: La raíson est, apres Dieu, ce qu' il y a de plus grand au monde, mais la raison genereuse, la raison passionée, et non point cette raison bléme qui, tenant la craie et le chiíFon du mathematicien, trace sur un noir tableau les froids équations de l'egoisme! 28eitn ftdj aber bie <SadEje fo öerfyálí, fo ntuf? aud) bie 6d)ule jebeitfaífg íradjten, einen nidjt minber mofjltfyátigen (Sinflufj auf bie 3$ereblung beö @eműtf)eé auSauűben, afó fte bieö fjinficfytlidj ber (Sntwicfelung beö 2)enfüetmőgen$ ju erjmecfen fid; berufen füblt. 9llle Sluffldrung be$ 93erfíanbeő serbient nur infofern $d)tung, alö fte auf ben (Sfjarafter jurücffliefjt; fte gefyt audj gemiffermapen au$ ben @f>arafter aué, meil ber SBeg ju bem £opf burd) baő £er$ mufj geöffnet merben. 5lu6btlbung beő GmpftnbungéttermögenS tfí alfo baé bringenbere 58ebürf* nif unfeter nicfyt W meil fte ein Snittel mirb bie serbefferte 6inftd)t für baé Seben mírffam $u ntadjen, fonbern aud) barum, meil fte jut 93erbefferung bet (Sinftcfyt ermetft. £5ft tfí bie íöernunfí tton bttnfler 9?ocf>t umgebett, auper<2tanb gefefct unfet leitenber ©tern ju fein, maS mare bet ÜJÍeitfcfy, menn ií;m ba$ ttod) imrnet irad^e ©eftityl beit 28eg jut $l)at tiicfjt ba^ncn ntödjte ? (Ső tfí baö erfte, rnaé in unö mad; gemorben, baő lefcte roaé iit uitő einfí erlöfcfyt! unb btefeé SJermögen felien nur in bet ©djule auf et 9ícfyt laffett ? melcfyeő ber benfenbe (§ n g e t fut baö 233efentlicfje beS 9J?enfcí;en erfldrt unb von bem Sdjtllet fo íreffenb fagt: Unb maö fein Userfíaitb ber SBerfíanbigen fieí)t, 25a3 übet in (Sinfalt ein finblid) ©emütl;. ©elbfí bet ítebe SdjŐpfer rid)iet und nad) biefem, unb iit ben 2Borten be3 gröfíen bet Sípofíel: Quod non est ex íide, peccatum esi, finnen mit ben Sluőbrurf fides in biefem Sínné feí;t gut faffen. 3íite£? Lamartine ber ©efii()lttolle fpríd;t ganj aué urtferet tnntgfíen Uebeqeugung, inbem et fagt: Les fautes que l'on coramet contre l'opinion, le coeur huinaine les pardonne et quelque fois les a dinire. Mais les fautes que l'on commet contre la nalure, Dieu les reprouve et les hoinnes ne les pardonnent jamais! SBoburcö foíí aber biefe fo not^menbige SSereblung beS ©emíit^eé bewerffíelliget ikerben? bie Slnttt)ort ifi nicfyt íveit, fte íauteí: burd; bie dfífyetifdje Silbung. (Ső bebatf genup feineő neuen 53en>eifeé

r "baf? baS entivideíte ©efű^I fűt Sd)öní)eít bie (Sitten üerfeinete. 2öir főitnen uttő jtfoetíájfig auf bie (S'rfa^rung berufen, U>eld)e fafi burdjgangtg mit eiuent gebilbeten ©efdjmacfe, iííar^eit beő ^erftanbeő, 3iegfatnfeit tieő ©efüí;leő, Siberaíitát uttb felbfi SSürbe beő Settagenő, mit einem ungebilbeten abet gemöí;níid) baő ©egcitt^etl üerbunbett jeigt, unb ein Sebet möge ganj überjeugt fein, bafs felbfi ber SBeg beé »oit 3!ag ju ííag me§r überf;anbneí)menben 9Jiaterialiőmu^ nur bntd) eine íitő Gebeit greifenbe afiíjeíifcfje Silbung bet Sugenb gefjemmt merben faun. 3n biefem mu0 n^au abet Sfietfjeuge auffud)en

f unb Duellcn öffnen, ujeldje unter allén Umfíánben rein unb lauter öerbleiben. ©old; ein ÍSetfjeug ifi für bie 3ugent> in ber ©djule bie flaffifd;e Sitcratur, fie offneí bie Duelleu 311 ben unfíerblidjen 5D?ufíern. — Didicisse fideliter artes Emolit móres nec simit esse ferros. íDtcfeö bel;auptet aud) Kölcsey biefer áfíl)eti|d)e ©eniuő ber llngarn in feinem Iskola unb Világ: Én az ujabb nemzetek közt nem lelem azon szellemet, me!ly a' görög nagyokon s némely rómaiakon is tündöklik. Azon boldog egű régieket, leltek légyen bár philosophok vagy bajnokok, egyformán veszi környül, mint valami dicsfény, a' széplelküségnek és örökké viruló ifjúságnak bizonyos sugára, melyei egészen ki nem magyarázhatok, de minden észre vesz, valaki reájok figyelmes pillantatot vet vissza. Ott az érzés a' szép iránt egyesülve az érettkor bölcseségével 's nagyságával teszi azt, a' mit én minden mai nagyokban is találni óhajtanék. így lennének közöttünk szeretetre méltó philosophok és katonák, valamint el nem puhult érzelmű poetak s. a. t. 3>íe 5öid)tigfeít bet griedjifdjen íflafficiídt (um ein Seífpíel neuerer <wd; auö llngarn aitjufüíiren) í;at and; •bie ungatifdje Slfat>emie fel;t rid)tig aufgefapt, inbem (te auő bem unermeflidjen ©ebiete be6 3Bíffené unb bet Silbungö^ mittel, bie Uebetfe^ungen bet gried)ifd)en ^laffifer einet befonbern ^eiína^mc gettn'irbigt l;aí. SBír miíffen enblid; aud) fon 5>em28al;ne abfommen, bap baS Setreíben bet gtíedjífdjeit ^laffícitat, aíő dfíí;ettfd;eé Silbungömíttel genommen, burdi bie Siteratur beé altéit 9íom3 ju erfelben fei; ben abgefe^en son jenett mid;tigen Umfianbe, bentnad; fafi bie ^alfte beő íerifa^ lifdjcn íí^eileö ber latetnifd;en ©prac^e iíjren Urfprung in Det gtiedjifdjeit fnd)t, fomit bie ^enntnif berfelbeu felbfi auö biefem ©efid)töpunfte genommen itid)t wenig erforbert, merben mit aud) itt ben ©tnn tjieler lateiniíc^en Sdl^e nur bann ftdiet einbringeit fönnen, meittt mit mit bet gried)ifd)en 6i;ntar nál^er befanitt gemőrben ftnb. ^Bejűglic^ bet áfi^etifd;en gormeit abet fann bie römifdje ^íaffteitat ben SSorjug ber gtiednfc^en nímmer tnel;r entreipen. Saftrt ftd; bod; bie tömifd;e Sílbung burd;auő auf bie griedjifdje, il;re ^unfí unb SEiffenfc^aft ifi nur eiit fd)mad;er Slbglanj beffett, maő baö SJoIf ber