Zeman László: Gymnasiologia. Az eperjesi Kollégium és áthagyományozódásai (Somorja-Dunaszerdahely, 2003)
Dr. Wallentínyi Sami irodalmi(-tanári) hagyatéka
Dr. Wallentfnyi Samu irodalmi (-tanári) hagyatéka lomelsajátľtást (és a versmondás, a realizálás, a memoriterként! bevésődés nyomatékosításával arra mutatunk rá, ami a legmaradandóbb és a legközvetlenebb). Az Új Világ idézett tudósításából is megtudhatjuk, hogy A jó öreg kocsmáros művészien színezett, a Szülőföldemen kedvesen előadott, Az erdei lak bájosan interpretált, a Minek nevezzelek sok közvetlenséggel megrajzolt, a Szüleim halálára megható, a Dalaim ügyesen változatos, Az apostol részlete borúsan drámaias és a költő forradalmi versei lelkesítő szavalatokként hangzottak fel (s a lapban közük a szereplők nevét). Ezenkívül az ev. dalárdának művészi tökéllyel előadott alkalmi Petőfi-darabjai Fábry Viktor karmesteri művészi babérjait gazdagították. Azt sem vitathatjuk, hogy a 20. század „ízlésváltozásában" Petőfi Sándor szerelmi költészetének típusa esetleg nem kerülhet az életmű tárgyalásában annyira előtérbe, mint Wallentínyi Samu előadásában-dolgozatában, amelyben a költői alkat megvilágítását szolgálja, mégis... Petőfire és Vörösmarty Ábránd]ára vonatkozólag egyaránt bizonyos „összevető értéke” is kitűnik Rákos Péter Két szembesítés című verselemzésében (Rákos P.: Tények és kérdőjelek. Madách, Bratislava, 1971, 193-196). Kommentárunkat zárjuk azzal, hogy a közlésmodell három összetevőjének részvétele és kapcsolata, a szövegnek művé válása a befogadásban (amelynek történeti normái is vannak), a mű és a befogadás egymásba játszódása, az alkotó személyiségének mint a művek világába való bevezetésnek a felfogása, egyszóval a mű értelmezésének módozatai, nem kevésbé, mint a 19. századra visszatekintő magyar irodalomtörténeti kontextus és fogalomrendszer, Wallentínyi Samu irodalmi hagyatékának értékeléséhez nélkülözhetetlen szempontokat szolgáltat. És még egy toldás... Az irodalommal való foglalkozás, a művek felfogása és értékelése feltételezi az összehasonlítást. Akár a nyelvről van szó, akár az irodalomról, az összevetés a másikkal, a másik ismerete egyengeti felfogását, mélyíti az értelmezést. Olykor még olyan szinten is, mint az ejtésmód kérdése, amelyet E. B. Lukáó fordítása az idézett Petőfi-sornál az eredetire nézve is „sugall". Petőfi Sándor és Ady Endre költészete része a világirodalomnak, s ezen belül egészen sajátosan a szomszéd népek irodalmának. Ady „magyar titkait", ebbeli traumáját - közismert - csak a közép-kelet-európai népek értik meg valójában. 78
