Zeman László: Gymnasiologia. Az eperjesi Kollégium és áthagyományozódásai (Somorja-Dunaszerdahely, 2003)
Ludmann Ottó
Ludmann Ottó csak az eredeti adhatja meg” (91). A maradéktalan fordítás így alig lehetséges; a szépirodalmiban az egyéni adható vissza a legkevésbé, mindez pedig a csupán fordításként ismertet viszonylagossá teszi. Az, hogy közben a görögöt részesíti forrásnyelvként előnyben, abban számunkra benne van, hogy fordítása vagy általában a klasszikus nyelvek szövegeinek fordítása szabályozott, mint a szaknyelvi fordításé.8 Ludmann Ottó eredetileg előadásként elhangzott tanulmánya tömör és szorosra szabott, de az összefüggések kifejtésében, sokoldalú megközelítésével és a nyelvelméleti háttér9 által olynemű, hogy kilencvenéves távlatból sem kell egyetlen tételét sem módosítani. S a klasszika-filológus beállítottságát - kapcsolatosan - aligha tarthatjuk egyoldalúnak vagy kizárónak, főképpen ha figyelmünket kiterjesztjük természettudományi munkásságára is,10 amelyben Hazslinszky Frigyes volt az irányítója. Összefoglalásunk kitéréseivel, az idézésekkel és kivonatolással stb. kíséreltük meg a szerző értékelését és értékvilágát a fentiek által is még szorosabbá fűzni napjainkban az oktatásban és hagyományépítésben a humaniórák iránti növekvő igényekhez, utalni a humán örökségnek, a letűnhetetlen letűntnek és általában a humanizmusnak mint nem csak ismeretszerűnek, hanem élményé váló ösztönző elemnek jelenvalóságára. Jegyzetek 1. Bárkány Jenő (Eperjes, 1885-Pozsony, 1967) a Kollégium főgimnáziumában érettségizett, a budapesti műegyetemen építészmérnöki diplomát szerzett. Pályáját vasúti hidak tervezésével kezdte 1911-ben, majd négy és fél éves orosz fogságából Vlagyivosztokon, Hongkongon, Szingapúron és Kairón át térve vissza (1921), szülővárosában újonnan 1923-ban tervezőirodát nyitott. Lakóházak, a gálszécsi banképület, a tőketerebesi és a nagygéresi vasútállomás, a héthársi és a szepesbélai zsinagóga építője; Homonnán az általa tervezett zsinagógát (1930) a háború után lebontották. Másutt rituális fürdőket tervez és épít. A Bárkány Testvérek kivitelezték a kassai új neológ zsinagógát (1926-1927). Bárkány restaurálta az alsósebesi barokk templomot, az eperjesi evangélikus templomot és a városházát, Késmárkon a városhá-67
