Zeman László: Gymnasiologia. Az eperjesi Kollégium és áthagyományozódásai (Somorja-Dunaszerdahely, 2003)
Ludmann Ottó
Ludmann Ottó ban, s megszakítás nélkül tanít 53, illetve 56 évig. Tudniillik bár 1916-ban nyugdíjazását kérelmezi, aminek eleget is tettek, az igazgatóválasztmány kérésére, mivel a görög és a német nyelv tanszékét a háborús években nem tudták betölteni, tanári működését még három évig, 1919-ig folytatta. 77 éves korában is bámulatos frissességgel heti húsz órában oktatja a német és a görög nyelvet. Az oktatás színvonalát illetően a Diákszövetség elnökének, Pap József dr.-nak a szavait idézhetjük, aki 1879-ben érettségizett: „Igen nagy súlyt helyeztek ott a latinra és a görögre. Amikor hetedikbejártunk, már olyan jártassággal bírtunk a görögben, hogy Cornelius Nepost kellett latinból görögre fordítani. De nagy súlyt helyeztek a német nyelvre is. A gimnáziumban az volt a divat, hogy voltak bizonyos napok, amikor még egymás között sem volt szabad másképp beszélnünk, mint németül" (Pap József, eperjesi vérünk, a budapesti ügyvédi kamara elnöke, elmondja eperjesi diákélményeit. Új Világ, XI, 1929, 18, 4 [április 28.]). Ludmann képzettsége folytán hosszú pályája alatt más tantárgyat is tanított, önként jelentkezők számára francia és angol nyelvet. Az 1869/1870-es tanévtől számítva húsz évig a kollégiumi tápintézet (alumneum és konviktus) gondnoka (ephorusa); az intézménynek alapként jelentős összeget gyűjtött. Az 1872/1873-as tanévben Otrokócsy-Végh Dániel tanártársa segítségével rendezi a Szirmaykönyvtárat. Hazslinszky Frigyest váltva fel a tisztségben 1887-től az 1902/1903-as tanév végéig a főgimnázium igazgatója. A Kollégium részére államsegélyt eszközöl (1887; azt 1889-ben még megemelik), s eléri a tanárok felvételét az országos nyugdíjintézetbe (1894). Ludmann négyszer volt a tanári karok és az igazgatóválasztmány bizalmából a Kollégium (azaz a négy intézet) rektora - 1903/1904, 1906/1907, 1907/1908 és 1913/1914. A Széchenyi-körben igazgatóválasztmányi tag, s 1909-ig az idegen nyelvi szakválasztmánynak elnöke; gyakran tart előadást az angol és a francia irodalom tárgyköréből. Amint nem sokkal elhunyta előtt szlovenszkói látogatójának vallja, az angol irodalmat kedvelte leginkább és az útleírásokat. Flórián Jakabbal és Otrokócsy-Végh Dániellel maga is ellátogatott a párizsi világkiállításra (1878), később - már Budapestről - leányával háromszor utazott Dél-ltáliába, továbbá a Közel-Keletre és Észak-Afrikába (Karthágó romjaihoz). 60
