Zeman László: Gymnasiologia. Az eperjesi Kollégium és áthagyományozódásai (Somorja-Dunaszerdahely, 2003)

Egy fejezet a hazai humanizmus filológiai vizsgálatából

Egy fejezet a hazai humanizmus filológiai vizsgálatából szolgálhassa, s a budai basa felhívásának eleget téve a prédikátorok egy része visszatér a hódoltsági területre. Levelezőtársának, Johannes Cratónak, Ferdinánd orvosának úgyszintén siet hírül adni (1552. október 21.), hogy a török elvonult Eger alól. (A leveleket lásd Bauch G.: Adalékok a reformatio és a tudományok történetéhez Ma­gyarországon a XVI. században. Történelmi Tár, 1885, 527, 533-535). Az episztolákból, amelyeknek tartalmát a dolgozat részletesen is­merteti, megtudhatjuk azt is, hogy Gyalui szüleit Gyaluról Lengyelor­szágba szándékolta költöztetni, s ennek érdekében Krakkó prefektu­sával, Tarnoviusszal előbb levélben, utóbb személyesen érintkezésbe lépett, átadva neki a hozzá írt ünneplő költeményt (1545), sőt ez ügy­ben két ízben Melanchton is megkeresi soraival Tarnoviust, az első levelében (1545. március) figyelmébe ajánlja a kiváló humanistát, s megemlíti - ő maga Gyaluit szüleivel együtt Németországba invitál­ta, a másikból (június) kitűnik: Gyalui felkereste volt Tarnoviust, s megpihenve nála, baráti fogadtatásra talált. A levelezésből így a személyiség szűrőjén, sorsán, értékítéletein és viszonyulásán ke­resztül válnak láthatóvá a történelmi helyzet s a kor társadalmi és műveltségi viszonyai. „Bizalmas” információként a nevelés örök gondjairól, például Révay Mihály rakoncátlanságáról értesülhetünk, apjuknak írt levelében Gyalui a fiúk magatartásával kapcsolatban a rossz, csábító barátokra utal. De Lőrincet a későbbiekben egy helyütt legkedvesebb tanítványának mondja, s jeles poétikai gyakorlatait di­cséri. Melanchtonnak küldött írásaiban a sárosi ifjaknak (Koberger Dániel, Mexner József), tanítványainak (Szécsi Balázs) és ismerősei­nek (Cyrkei György) wittenbergi egyetemi felvétele érdekében szól. Hogy neves humanistánk a pénzbeli dolgokhoz is értett, arról nem­csak későbbi tisztsége alapján, hanem a Révay-levelezésből - főkép­pen az eperjesi rektori állás feltételeinek tisztázását egyengető rész­letekből - is meggyőződhetünk. Eperjesi rektorként filozófiát és retorikát tanít; mint hírneves előd­jéről emlékezik meg róla e poszton egyik versében Bocatius János.7 Csakhamar azonban országos szolgálatba lép, 1554-ben a felső-ma­gyarországi javak és jövedelmek kezelésében Wernher „koadjutora” lesz, s ugyanez év tavaszán Nádasdy Tamás pozsonyi nádorrá válasz­tásán van jelen, s az újdonsült palatínust az általa rendezett fogadá-41

Next

/
Thumbnails
Contents