Zeman László: Gymnasiologia. Az eperjesi Kollégium és áthagyományozódásai (Somorja-Dunaszerdahely, 2003)
Gymnasiologia
Gymnasiologia Döghalálról. Bártfa, Kloesz Jakab 1645, 144 p.), ugyanebben az évben Lőcsén szlovákul (= csehül) adatja ki (Krátka Zpráva a potrebná o Moru od... apatykáre Pressowského, Brewer, Leutschoviae, 1645). Ezt felesége anyjának-mostohaanyjának ajánlja, aki szeret csehül olvasni. Felesége nevét „Johannu Elisabetu Breithaouptovou’’-ként említi. Frenyó szerint Leo vagy Löw Johanna Erzsébet Breithaupt János Frigyesnek, a német birodalom bécsi ügyvivőjének az özvegye, kit 1643-ban Bécsben nőül vett, s aki négy év múlva Eperjesen meghalt (1647). A gyászbeszédet Samuel Dürner mondta, és azt ki is adták (Christlicher Leich-Sermon... zum Ehren... Johanna Elisabeth geboren Lövin. Leutschau, 1647). A második házasságából származó hét gyermeke közül háromnak Széchy Mária a keresztanyja, az 1663-ban született Felicitasnak is (Weber János áttérése. Új Világ, XV, 1933, 46, 4-5 [november 12.]; Weber János élete történetének forrásai. Új Világ, XV, 1933, 49, 4-5 [december 3.]; Weber János mint orvos és patikus. Új Világ, XVII, 1935, 51, 2 [december 15.]; 1935, 51, 3 [december 24.]; XVIII, 1936, 1, 5 [január 4.]; 1936, 2, 3 [január 12.]; 1936, 3, 3 [január 19.]). A tárgykörhöz még lásd Repčák, J. (zost.): Súpis literatúry na tému Život a dielo Jána Webera. Štátna vedecká knižnica v Košiciach, pracovisko v Prešove, Prešov, 1964; uô: Ľudovít Frenyó 1872-1944. Personálna bibliografia. Štátna vedecká knižnica v Košiciach, pracovisko v Prešove, Prešov, 1966. Újabban: Bartunek, A.: Život a dielo lekárnika Jána Webera (1612-1684). Jan Weber: Amuletum alebo správa o more. Vydavateľstvo Osveta, Martin, 1984. A szerző Weber feltüntetett szülőhelyét és eperjesi stúdiumát vitatja. Szerinte, mivel amikor eperjesi polgárnak fogadták, mint „de Thierling”-ből származót írták be (Thierling, Terling, Malé Tŕnie, ma Vinosady a Pozsony-vidéki járásban). Eperjesen orvosgyógyszerész képzést, iskolát is fenntartott. Első feleségének apja Johann Leon (Löv), a dán királyság bécsi követe, ennek második felesége (tehát Weber „mostohaanyósa'’) a Frydenfeldből származó Johanna Seltenschlag. Weber második feleségéről, Stierblitz Felicitasról többen jegyzik fel, hogy 1668-ban börtönben halt meg, s közköltségen lett eltemetve férje mellé a „nagytemplomnál”; lányai elhagyták a várost, és koldulni mentek (Frenyó, Rezik). Az idevágó irodalmat tekintve vö. Bubryák Orsolya: Weber János Wappen der königlichen freyen Stadt Eperies című művéről (Irodalomtörténeti Közlemények, XCIX, 1995, 3-4, 335-343). Frenyó regionális történeti kutatásainak értéke a levéltári anyag felfedése és precíz számbavétele. Dolgozataiból több kéziratban maradt. E jegyzetben utalunk még két közleményére, amely a város tisztiorvosáról, Sámuel Kriegerről szól. „A helybeli evangélikus temetőben, a bejárattól 28
