Zeman László: Gymnasiologia. Az eperjesi Kollégium és áthagyományozódásai (Somorja-Dunaszerdahely, 2003)

Könyvekről toldalékkal

Könyvekről toldalékkal

evropských zemí. Red. M. Pojer. Židovské Muzeum, Praha, 1999, 9-10, 91-98.

6. Az eperjesi ortodox hitközség 1897-1898-ban épült zsinagógájának százéves fennállását, illetve építésének megkezdését ünnepelték 1997. augusztus 17-én. Ez alkalommal jelent meg Dezider Landa Storočnica 1897-1997, 5657-5757 AV. Život a práca židov v Šariši v posledných troch storočiach (Židovská náboženská obec v Prešove, Prešov, 1997,181 p.) című könyve. Tartalmas anyaga által nemcsak betekintést nyerünk a régió zsidóságának történetébe, hanem megismerhetjük az egyházközség jeles személyiségeit is, tudósokat, művészeket, kutatókat, orvosokat, akik külföldön világ- és európai szintű központokban, intézetekben működtek vagy működnek. Nagyrészt az eperjesi kollégiumi gimnázium egykori végzettjei.

A névsort, a portrékat kiegészíthetjük a héthársi születésű Neumann Henrik (1874-1939) orvosprofesszor személyére is visszaemlékezve, aki úgyszintén a kollégiumban kezdte el tanulmányait (1884), de mivel szülei Miskolcra költöztek, s ő követte őket, nem érettségizett Eperjesen. Egyetemi stúdiumait Bécsben végezte, ahol az orr-fül-gége szakorvosi klinika igazgatója lett. Munkásságának elismeréseként és értékeléseként IV. Károly a háború alatt nemesi rangba emelte, és a „héthársi” előnév használatát adományozta számára. A professzor 1922-ben a spanyol trónörököst műtötte meg sikeresen, 1936-ban pedig Vili. Edward windsori herceg, angol királyt kezelte. Az „Anschluss” után kénytelen volt intézetétől megválni, elhagyta Ausztriát, és amerikai előadókörútra indult, New Yorkban érte tragikus hirtelenséggel a halál (Új Világ, 1939. 46, 4). 1938-ban az orvosi Nobej-dijra javasolták.

A Storočnica című kötetben felsorolt egykori kollégiumi érettségizettek-holocaustáldozatok névsorában nincs megkülönböztetve a megnevezettek születési helye és lakóhelye, továbbá az érettségi évének a feltüntetésében is gyakori egy évszámmal az eltolódás (az osztályra egészében s nem egyes tanulók érettségi vizsgájára vonatkozó adatolás folytán).

E jegyzetünkbe foglaljuk végül azt is, hogy a zsinagóga külső falán elhelyezett táblán szerepel az építmény jeles díszfestőjének a neve - Andreas Gratzl (Linzből jött a városba). S ugyancsak ő az ősi Kollégium nagytermének a festője is (1896), amelyet azóta mint dísztermet említenek.

181