Zeman László: Gymnasiologia. Az eperjesi Kollégium és áthagyományozódásai (Somorja-Dunaszerdahely, 2003)

Könyvekről toldalékkal

Könyvekről toldalékkal A szépirodalom közvetlen szerepeltetését már nem mondhatjuk az előbbihez mérhetőnek. Az Új Világ tudósít az irodalmi élet, a szlo­­venszkói magyar irodalom eseményeiről, például a „szentiványi kúriá­ról", és ismerteti a kiadványokat, még a bécsi Tűz számainak tartal­mát is (lásd IV, 1922, 31, 2 és 1923, 5, 2), de tárcáinak színvonala változó. A város írója-költője Sebesi (Fried) Ernő többnyire alkalmi ver­sekkel szerepel, s amikor a Társadalmi Egylet előadóestjén lép fel, a nem jegyzett kritikus nyomban megállapítja, hogy „Sebesi a novellis­ta sokkal erősebb és jobb, mint Sebesi, a poéta” (XI, 1929, 21, 3). Novelláit és drámáit azóta is számon tartjuk, az Új Világ ír hazai és külföldi színrevitelükről, s hozza párhuzamosan a Nyugatban is közölt Előítélet című novelláját (1930). Az, a műfaj követelményeit a sokko­ló kifejlettel, mesteri párbeszédeivel, légkörteremtésével és nyelvke­zelésével teljesítve, mindmáig megőrizte érvényességét. Egy részele­met kiragadva: a korszakot és helyzetet megidéző katonai zsargonja, Geller százados németül szerkesztett magyar mondatai, amennyiben a mű keletkezésekor a tárgyszerűnek és a frontélmény hitelességé­nek elemei, annyiban fogjuk fel ma mint egy kísérleti nyelvkezelést is (Új Világ, XII, 1930, 22, 2; folytatása a következőkben; szlovák fordí­tását: Predsudok [ford. Albin Schein] lásd Šariš, II, 1931, 35, 2-5.). A versanyag eszerint „helybeli”, illetve azon csak néhány Ásgúthy- és Mécs László-vers mutat némileg túl (sőt Mécs költészetéről terje­delmesebb „tanulmányt” is olvashatunk az 1939-es karácsonyi mel­lékletben). A kritikai rovat az 1926-ban megalakult Deborah zsidó leányegye­sület 1928. január 4-én tartott művészestjét úgy jellemzi, hogy azt Szenes Erzsi részvétele irodalmi eseménnyé avatta. Első számként Petr Bezruč egyik melodramatizált költeménye került sorra, a közbe­iktatott zeneszámokkal váltakozva, a második Morris Rosenfeld két alkotásának (A csavargó és a Die Werkstat) szavalata volt. Ezután a nagymihályi Szenes Erzsi lépett dobogóra, s verseinek sorozatait mondta el; mindegyik után szűnni nem akaró tapsot, fellépésével el­söprő sikert aratva (X, 1928, 2, 2). Mihályi Ödönnel kapcsolatban csak a Kassai Autóklub megbízha­tósági versenyén történt halálos balesetéről szerzünk tudomást (XI, 1929, 25, 1 [július 7.]). S ez annál inkább hiány, mert a közeli Somo­son (Drieňov) született, gyemekévei is ott teltek el, s férfikorában 172

Next

/
Thumbnails
Contents