Zeman László: Gymnasiologia. Az eperjesi Kollégium és áthagyományozódásai (Somorja-Dunaszerdahely, 2003)
Gymnasiologia
Gymnasiologia iálták meg helyüket. Maga Gömöry János is érezte a törést, amelyet Csengey Gusztáv esetében tragikusnak mond (73), amikor 1931-ben Kassára költözött (92). Távozását barátai, tanítványai nehéz szívvel fogadták, s még egyszer „visszahozták” Eperjesre (92).7 A végsőkig vállalás példája Wallentínyi Samu, s ezt tudhatjuk be Schöpflin Gézának és a királyi katolikus főgimnázium volt tanárának, Gyulai Pál tanítványának, az Eperjesi Torna- és Vívó Egylet (ETVE, később PTVE) egyik alapítójának és „művezetőjének", Pethe Ferencnek, valamint az eperjesi születésű jogakadémiai tanárnak, dr. Flórián Károlynak. * * * Már az Almanach-beli változat olvasásakor észrevehetjük, hogy még e rangos kiadványban is, amelyben bevezetésképpen Szvatkó Pál a felvidéki városokról a mélyreható társadalmi változások ellenére mindmáig érvényes várostipológiát rajzol,8 Gömöry János írása más, mint a többi. A témára a szerző feltette az életét, amint erről az első könyv alakban megjelent feldolgozás előszavában vall (Az eperjesi ev. Kollégium rövid története [1531-1931], Kósch Árpád könyvnyomdája, Prešov 1933, 79 p.).9 A történésznek, tudós tanárnak évtizedeket magukban foglaló búvárlásai, történelemszemlélete és értékelése motiváltságával együtt az Almanach publicisztikai szintjét messzemenően meghaladja. Joggal emeli ki a bibliográfus J. Repáóek, miszerint „Gömöry dolgozata Eperjes korai históriáját tekintve történeti forrásanyagával jól megalapozott”,10 s a középkorra vonatkozóan Iványi Béla kutatásaival egybevágó. S ilyen értelemben hivatkozhatunk az új kötet szerkesztőjének jellemzésére is a szerzőről - „aki... tanulmányozta a hagyomány- és mondavilág anyagait, rendszerezett történeti eseményeket, kutatott a levéltárakban okmányok, királyi kiváltságlevelek, telekkönyvi, bírósági és céhbeli iratok, évkönyvek után”, és „kezdettől fogva az otthonának tartott várost akarta megajándékozni munkájával” (i. m. 7). A „tetralógia” első könyvében, a Rövid történetben, amelyet a Kollégium „négyszázéves” évfordulója alkalmából írt és adott ki, a 400 év szellemi azonosítás eredménye. Mivel 1531-ben a város teljességében protestáns, a magas színvonalú, líceumi jellegű városi iskolát 15
