Zeman László: Gymnasiologia. Az eperjesi Kollégium és áthagyományozódásai (Somorja-Dunaszerdahely, 2003)
Az eperjesi Kollégium alapításának 300. és 330. évfordulója
Az eperjesi Kollégium alapításának 300. és 330. évfordulója 1996 szeptemberében tartották meg Eperjesen a 6. Országos Mikológiái Napokat az ünnepelt halálának századik évfordulójára emlékezve. A Kollégium fejlődésével és Hazslinszky életpályájával ismertet meg minket P. Kónya korrajza és pályaképe (Prešovské evanjelické kolégium počas pôsobenia Friedricha Hazslinszkého [1846-1896], 4-10; Friedrich Hazslinszky [1818-1896], 11-14). A díszes kiadású gyűjtemény tartalmazza az európai hírnevű természettudós munkáinak teljes bibliográfiáját (J. Repčák 1965, kiegészítette és átdolgozta: P. Mártonfi, P. Lizoň és M. Repčák, 30-35). A terjedelmesebb szakmai taglalás K. Bacigálová munkája (Prínos Friedricha Hazslinského k poznávaniu mikroskopických húb Slovenka, 20-25); életét és tudományos vizsgálatait együttesen veszi szemügyre I. Hrabovec (Friedrich Hazslinszký - život a dielo, 15-17). Hazslinszky Frigyes megalapozta Magyarország virágtalan növényeinek, gomba- és mohaflórájának a kutatását. A késmárki születésű tanár és tudós családja a Sáros megyei Hazslin községből származott (eredeti családi nevük Soltys vagy Keve is), s már 1698-ban nemességet nyert. Tanulmányait Késmárkon, mint jogot hallgató egy évig Sárospatakon, Késmárkra visszatérve a filozófiai-teológiai osztályokban, később Debrecenben végezte, s harmadfél évig matamatikát és fizikát hallgatott a bécsi politechnikumban. Nyelvtudása a héberig ért, s nemcsak a botanikát művelte, hanem a matematikát is, s otthonos volt a geológiában s ásványtanban. Az oktatáson kívül 1845- től a Kollégium könytárát, természetrajzi gyűjteményét rendezi, azt fából készült ásványmodelljei által gyarapítja; herbáriuma töredékekben maradt ránk. Hazslinszky kétszer volt a főgimnázium igazgatója s tízszer a Kollégium rektora (e tisztség mindig egy tanévre szólt). Vandrák Andrással és diákjaival együtt részt vett 1849-ben a kassai-hegyi csatában. A jeles főgimnáziumi tanárnak, európai hírű botanikusnak, az MTA továbbá több hazai és külföldi tudós társaságnak tiszteletbeli, rendes vagy levelező tagjának I. Ferenc József 1890-ban a „hazslini” előnév használatát adományozva erősítette meg régi nemességét. A Hazslinszky Frigyesről megemlékező ülésen és az ezt követő ünnepségen és ismeretterjesztő kiránduláson jelen volt két ükunokája nejével Bupadestről. Rokonságának több tagja a második világháború végéig Eperjesen élt; öccse, Tamás a Kollégium tanára volt. Sírem-123
