Zeman László: Gymnasiologia. Az eperjesi Kollégium és áthagyományozódásai (Somorja-Dunaszerdahely, 2003)

Az eperjesi Kollégium alapításának 300. és 330. évfordulója

Az eperjesi Kollégium alapításának 300. és 330. évfordulója

Károly (Budapest, 35-41) foglalkozik, s közelíti meg más-más szempontokból alakját. A kötet anyaga kitekintésként a Monarchia egészségügyi és az orvosképzés kérdéseit, valamint egyes orvosok tevékenységét taglaló vagy ezekkel rokonítható témákat is felvet. De nem tűnik különállónak a tudományosságigény kérdése sem a modern történelemkutatásban, ahogy azt Harald Heppner láttatja (Die Fragen zur modernen Historiographie-Entwicklung im Karpatenraum [bis 1918], 161-173), a Kárpátok ívét követve (a mai Szlovákia, Mármaros, Erdély és Bukovina) sorolja fel a tényezőket, szociológiai vonatkozásban is, amelyek a tudományosság fejlődésére, a német, a szlovák és a román történelemtudomány alakulására nézve előnyösen hatottak. Mint kedvező tényezőt emeli ki a németség urbánus jellegét, szemben a románnal és a szlovákkal, valamint a kapcsolatot a nyugati német nyelvterület központjaival. A kérdés megválaszolását azonban, ami a szlovákot illeti, összetettebbnek véljük. A többnyelvű és multikulturális környezet ugyanis a mai Szlovákia területén urbanizáltságával együtt a szlovákok számára is esélyt nyújthatott. S visszalapozva e könyvünkben, észrevehetjük, mennyire ösztönzőleg hatott a múltban a reformáció megjelenése és terjedése a térségben, mennyire erősítette a nyugatráffinitást, míg az, hogy a románokra és a Balkánra nem terjedt ki, számukra leszakadást jelentett a tudományosság kifejlődését beleértve.

Eliáš Ladiver a Michal Greguš. Osobnosti a ich dielo v obraze doby. Zost. P. Kónya - P. Káša. Podnik výpočtovej techniky Bratislava, a. s., Divízia Prešov pre Katedru dejín a archívnictva FF UPJŠ a pre Biskupský úrad Východného dištriktu slovenskej ev. a. v. cirkvi v Prešove, Prešov, 1995, 182 p.

Ladiver szeméyiségét, életútjainak állomásait és munkásságát teljességében követi Fabiny Tibor (Budapest) fejezete: Egy hányatott életű eperjesi tudós: Ladiver Illés. Az 1993 novemberében megtartott konferencia születésének 360. évfordulójára esett. Az ifj. Ladiver egy évig Sárospatakon Comeniust hallgatta, majd egyéves wittenbergi peregrinációja után hét esztendeig a zsolnai iskola tanára, Bártfán az iskola rektora lett, s itt kezdeményezte Comenius elveinek legalábbis bizonyos fokú bevezetését az oktatásba (a vitatott kérdésben P. Faix foglal állást Eliáš Ladiver ml. a Ján Amos Komenský című dolgo-120