Zalabai Zsigmond (szerk.): Eperjes, Eperjes, te tünde, te régi. Vers- és képkoszorú a hetvenöt éves Zeman László tiszteletére (Somorja, 2003)

Tompa Mihály András polgár Pajkos fiúk valának azok a Bocskay hajdúi! Nemigen szoktak, hacsak lehetett, Éhezni, szomjúzni. Nem vizsgálták, hogy a tulokra Ki bélyegét sütték? Hátat vetvén eme mondásban: Törvényt ront a szükség! És összesúgnak egy este: Ijesszünk rá Eperjesre! Sóvár felé van ménes, csorda, Szakadjunk titkon kél csoportra, Szeben felől míg egyék támad: A másik elhajt ménest, nyájat. Tetszett a terv, tetszett a préda, S még legjobban a vaskos tréfa. Mi pedig, míg lesz valami: Forduljunk egyet a városban; Amíg Lipót, András és Márton - Érdemes polgár mind a három - Hajdúk zajára szét nem robban. 14

Next

/
Thumbnails
Contents