Vörös Ferenc (szerk.): Regionális dialektusok, kisebbségi nyelvhasználat. A 2005. október 20-21-i somorjai konferencia előadásai - A Magyar Nyelvtudományi Társaság kiadványai 224. (Budapest-Nyitra-Somorja, 2005)
Hajba Renáta: Regionális köznyelviség Szombathelyen
90 Hajba Renáta A „tipikusan átmeneti kategória” tanulmányozásához kezdetben a középfokú végzettségű, értelmiségi munkakörű városiakat tartották megfelelő adatközlőknek (vö. Imre 1973, 258-259; Deme 1973, 262-263.) Bár Szathmári István és Balogh Lajos már a differenciálásra hívta fel a figyelmet (Szathmári 1974, Balogh 1979). A regionális köznyelviség általánossá válásából kiindulva feltételezésem szerint ma a városokban regionális köznyelvi jelenségek megfigyelhetők minden beszélő nyelvhasználatában, de az alacsonyabb iskolai végzettségűek és az idősek körében nagyobb mértékben. A hiteles következtetések levonása érdekében kutatásomban komplex nyelvészeti és szociológiai módszert alkalmazok. Vagyis a nyelvi mintavétel megtervezésében figyelembe veszem a társadalmi rétegződést (életkor, nem, iskolai végzettség, foglalkozás, a társadalmi munkamegosztásban elfoglalt hely szerint) és a területi szempontokat (belváros, külváros, hozzácsatolt falu; illetve családi ház, tömbház viszonylatában). A különböző nyelvi jelenségek előfordulását tehát eltérő társadalmi rétegzettségű és területi jellemzőjű adatközlők segítségével vizsgálom. Az adatközlők kiválasztásában természetesen figyelembe veszem Szombathely demográfiai adatait és gazdasági struktúráját, továbbá csak a születésük óta ott élőket vonom be vizsgálódásomba. A nyelvi módszert illetőleg az előzetes passzív megfigyelésen túl először magnetofonos szövegfelvételeket készítek, majd ezek tapasztalataira alapozva állítok össze egy a köznyelvi-regionális-nyelvjárási tudat és a nyelvi attitűd feltérképezésére is szolgáló nyelvhasználati kérdőívet. Minden nagyobb léptékű anyaggyűjtés előtt célszerű próbagyűjtést végezni. Egyetemi szakdolgozatomban a nyugat-dunántúli nyelvjárási régió 19-25 éves beszélőinek nyelvhasználatát vizsgáltam kérdőíves módszerrel. A kérdőívek közül huszonnégyet szombathelyi főiskolai hallgató töltött ki. Ebből kiindulva először ebben a korcsoportban végeztem próbagyűjtést. Az adatközlők megkeresésében egy rokonom segített, illetve bevontam a gyűjtésbe még hallgatóimat is. Összesen húsz fiatallal készítettem magnetofonos szövegfelvételt mintegy két és fél óra terjedelemben. Ebből eddig az első tízet elemeztem. (Az !. számú táblázat összegzi az adatközlők jellemzőit.). I. számú táblázat. Az adatközlők jellemzői jellemzők adatközlő nem lakóhely lakóépület legmagasabb iskolai végzettség foglalkozás •oc i= '(D belváros külváros hozzácsatolt falu lakóház lakás szakmunkásképző gimnázium szakközépiskola technikum főiskola/ egyetem tanuló fizikai szellemi 1. ++ + + + 2. + + + + + 3. + ++ + + 4. ++ + + + 5. ++ + + + 6. ++ + + + 7. ++ + + + 8. + + ++ + 9. + + + + + 10. + + + + + összesen (db)6 4 5 4 1 7 3 1 5 2 1 1 8 1 1
