Vörös Ferenc (szerk.): Regionális dialektusok, kisebbségi nyelvhasználat. A 2005. október 20-21-i somorjai konferencia előadásai - A Magyar Nyelvtudományi Társaság kiadványai 224. (Budapest-Nyitra-Somorja, 2005)
Guttmann Miklós: Egy nyugati kisrégió nyelvhasználatáról
Egy nyugati kisrégió nyelvhasználatáról 81 főzés, hullámlovas stb. Természetesen megjelennek rövid életű divatszavak is, amelyek kis idő múlva kiavulnak a nyelvből, azaz rövid életűek, ilyenek például az olajszőkítő', olajszőkítés, tocsikohis, tamagocsi, valóságshow stb. Átdolgozott és bővített Értelmező Szótárunk mintegy ötezer új szóval bővült, olyanokkal, amelyek az utóbbi harminc évben kerültek nyelvünkbe a fentebb említett okok miatt. Nyelvünk napjainkban is folyamatosan gazdagodik, semmiképpen nem romlik. Romlás a nyelvhasználatban figyelhető meg. amely viszont a nyelvet használó ember jellemzője. Rajtunk áll, hogyan élünk anyanyelvűnk kínálta lehetőségekkel. Külön lehetne elemezni azt a szlengesedési folyamatot, amelynek terjedését, terjesztését különösen elősegítik a kereskedelmi televíziók műsorai. Gondoljunk csak az RTL televízió Barátok közt című folytatásos műsorára, amelynek kedvelt Kertész Gézája így beszél édesanyjával. ,Anyus, ne pctrázz, behozok két vertlát és megvan a lóvé. ” Természetesen minden nyelvi változatnak megvan a helye, szerepe a kommunikációban. Használatukhoz azonban nélkülözhetetlen a nyelvi, sőt a nyelvjárási tudat és tudatosság is. Ám léteznek olyan nyelvhasználati színterek, ahol a nyelvjárásiasságot külső kényszer hatására köznyelvi beszédmóddal keli felváltani. Ezt igazolja ismert színművészünknek, Avar Istvánnak saját nyelvhasználatáról elmondott gondolatai is. „Igaz. hogy Önt, aki több mint húsz éve tanít beszédet, majdnem kirúgták a főiskoláról beszéde miatt?- Az első órán Nagy Andor felküldött a színpadra és azt kérdezte tőlem, „kisfiam, ismered-e Petőfi Sándor A nép nevében című versét?” Azt feleltem, hogy igen. „Hát akkor kezdd el!” - mondta. Hát ugye én Egercsehiből jöttem palóc tájszólással, húztam a számat, pöszítettem, nyüszítettem. Az minden volt, csak nem beszéd. Nézett az öreg, megvárta, míg az első versszakot befejezem, és odahívott magához. „Na, ide figyelj, kisfiam, nyisd ki a pofád” - mondta. „Tökéletesek a fogaid, az anyád hétszentségit” - közölte. „Hogy tudsz ilyen rondán beszélni?” - kérdezte. Majd közölte, ha három hónap alatt le nem szokom erről, hová rúg nekem, de akkorát, hogy éhen halok a levegőben. Mindez tizenkilenc társam előtt zajlott, és én bizony három hónap alatt tényleg leszoktam erről a beszédről.” (Avar 2005: 8). Néhány jelenséget emeltem ki mai nyelvhasználatunk jellemzésére. Úgy tapasztalom, soha nem volt ennyire szükség a tanulók, szülők, felnőttek számára egyaránt a nyelvhasználati ajánlások megtételére. Ebben továbbra is a szakembereknek lesznek fontos feladatai. Irodalom Avar István 2005. Kijátszottam magam. Vasárnap Reggel, 2005. május 8. Kiss Jknő (szbrk.) 2001. Magyar dialektológia. Osiris Kiadó. Budapest O. Nagy Gábor 1999. Magyar szólások és közmondások. 7. kiadás. Talentum, Budapest
