Vörös Ferenc (szerk.): Regionális dialektusok, kisebbségi nyelvhasználat. A 2005. október 20-21-i somorjai konferencia előadásai - A Magyar Nyelvtudományi Társaság kiadványai 224. (Budapest-Nyitra-Somorja, 2005)
Vančoné Kremmer Ildikó: A beszédészlelés és a beszédértés fejlődésének vizsgálata tizenegy éves kortól tizennyolc éves korig
76 Vančoné Krémmé r Ildikó Irodalom Dolník Erzsébet 2001. Felmérés a magyar óvodákról és alapiskolákról. Új Szó, 2001. márc. 23. p. 13. Gósy Mária 1995. GMP-diagnosz.tika. GMK. Budapest. Gósy Mária 2000. A hallástól a tanulásig. Nikol Kkt. Budapest. Grosjean, François 1992. Another View of Bilingualism. In: Cognitive processing in Bilinguals. Szerk. Harris, Richard J. Elsevier Science Publications. Amsterdam. 51-62. Labov, Wiliam 1972. Study of Language in its soc ial Context. In: Sociolinguistics. Szerk. Pride, John B.-Holmks, Janet. Pinguin Books. England. 180-202. Labov, Wiliam 1984. Field Methods of the Projects on Linguistic Change and Variation. In: Language in use: Readings in Sociolinguistics. Szerk. Baugh-Siierzer. Engelwood Cliffs. Prentice-Hall. 28-53. Lanstyák István 2000. A magyar nyelv Szlovákiában. Osiris Kiadó-Kalligram Könyvkiadó-MTA Kisebbségkutató Műhely. Budapest-Pozsony. Pléh Csaba 1984. A megértés In: Nyelvi képességek - fogalomkincs - megértés. Szerk. Büky Béla-Egyed Andor-Pléii Csaba. Tankönyvkiadó. Budapest. Skutnabb-Kangas, Töve 1984. Bilingualism or not — The Education of Minorities. Multilingual Matters 7, Clevedon. ŠTEFÁNIK, Jozef. 1996. Intentional Bilingualism in Children. Human Affairs 6/2. 135-141. Vančoné Kremmer Ildikó 2001. Magyar-szlovák kétnyelvű gyermekek mondat- és szövegértésének vizsgálata. Alkalmazott nyelvtudomány. I. évf. 2. sz. Veszprém. 23—45. Jegyzetek 1 Természetesen a nyelvelsajátítás kisebbségi helyzetben több tényezős folyamat, melyre hatással van az adott település földrajzi helye, a település nemzetiségi összetétele, a családon belül levő nyelvhasználati és egyéb szokások, stb. 2 A magyar nemzetiségű gyerekek 30-35%-a tanul szlovák tanítási nyelvű iskolában, és ez az adat nem mutatja azokat a magyar anyanyelvű gyerekeket, akiknek szülei gyermekük nemzetiségének meghatározásakor mára szlovák nemzetiséget jelölték meg (vö. Dolník 2001). 3 Mivel tanárként sokszor voltam a diákokkal tanórán kívül is. olyan helyzetben is, hogy látszólag egyáltalán nem rájuk figyeltem, (pl. ha óraközi szünetben ügyeltem, írtam vagy olvastam), jelenlétem megszokottá vált, és így a gyermekek egymás között valószínűleg azt a nyelvváltozatot használták, mely számukra a legtermészetesebb. így kerülhettem el a labovi (Labov 1972: 181; 1984: 30) ún. megfigyelői paradoxont, mely szerint annak a tudata, hogy a vizsgálati alanyokat megfigyelik, azt eredményezi, hogy eltérnek szokásos beszédstílusuktól. De hogy ne csak saját megfigyeléseimre támaszkodjak véleményem kialakításakor, kollégáim és a saját, illetőleg rokoni körben levő gyerekek megfigyelésével szerzett tapasztalataimat is figyelembe vettem. 4 Tanulmányomban a szórás megnevezést nem matematikai értelemben használom, a fogalommal a felmérésben részt vevők teljesítményének alsó és felsír százalékos értékeit jelölöm.
