Vörös Ferenc (szerk.): Regionális dialektusok, kisebbségi nyelvhasználat. A 2005. október 20-21-i somorjai konferencia előadásai - A Magyar Nyelvtudományi Társaság kiadványai 224. (Budapest-Nyitra-Somorja, 2005)
Vančoné Kremmer Ildikó: A beszédészlelés és a beszédértés fejlődésének vizsgálata tizenegy éves kortól tizennyolc éves korig
74 Vančoné Kremmer Ildikó A szövegértés átlagai az egyes csoportoknál a 11. mérés során: 1. csoport:párkányi Ml tanulók:87,1% szórás: 100-30% 2. csoport:pozsonyi Ml diákok:91,5% szórás: 100-50% 3. csoport:fiileki Ml tanulók:78,6% szórás: 100-30% 4. csoport:kassai Ml tanulók:76,1% szórás: 100-30% 5. csoport:párkányi SZÍ tanulók:60% szórás: 100-0% 6. csoport:esztergomi kontrollcsoport:84,3% szórás: 100-40% A második felmérés nem mutat javulást a szövegértésben, a pozsonyi csoport kivételével minden csoport elmaradást mutat az elvárt értéktől, a gyerekek ugyanazt a szövegértési eredményt hozták 14-16 évesen, csak egy sokkal nehezebb szöveggel. A szlovák domináns csoport eredményei fordított irányú fejlődést mutat a többi csoportéhoz képest, ami nagy valószínűséggel a szlovák nyelvi dominancia erősödésének tudható be. Az átlagok alapján arra lehet következtetni, hogy a szövegértés fejlődésében az életkornak mint tényezőnek is nagy szerepe van, a magyar iskolába járó csoportok közül a leggyöngébb átlagot a fiileki és a kassai csoport érte el. Az egyes csoportok eredményeit megvizsgálva meglepő a szlovák iskolába járó csoport tanulói eredményeinek nagyobb szórása. A csoport eredményeit egyénenként megvizsgálva a következő képet kapjuk: tizenkét tanuló mutatott gyöngébb szövegértési teljesítményt, mint az I. felmérés során, s kilenc tanuló ért el jobb eredményt a II. felmérésben. A gyöngébb eredmény egyrészt magyarázható a szlovák dominancia erősségével, másrészt azonban figyelembe kell vennünk azt a tényt, hogy ezek a gyermekek is olyan környezetben élnek, ahol mindkét nyelv jelen van. saját bevallásuk szerint mindegyikük naponta használja a magyar nyelvet. Az adatokból jól látható, hogy a tannyelv erősítő hatása nélkül még a korábbi jó szövegértési teljesítmény is jelentős mértékben csökkenhet. Ilyen mértékű egyéni teljesítményi csökkenés egyetlen más csoportnál sem volt kimutatható. Összefoglalva elmondható, hogy a II. felmérés adatai szerint a legtöbb problémát még mindig az ok-okozati összefüggések felismerése okozta, s e tekintetben nem volt jelentős különbség arra nézve, hogy a válasz tételesen benne volt-e a szövegben, (I. az 5., 6. és a 9. kérdést), vagy a szöveg tanulságaként kellett volna megindokolni azt. E tényt az a körülmény sem befolyásolta, hogy a gyerekek magyarországi magyar, szlovákiai magyar vagy szlovákiai szlovák iskolába jártak-e. 3.3. AIII. felmérés szövegértési eredményei. Alii. felmérésre a II. felmérés után két évvel került sor. Mivel közben a fiileki és a kassai diákok befejezték az általános iskolát, a fiileki és a kassai csoport létszáma tovább csökkent, ugyanis csak azokat a tanulókat állt módomban megkeresni, akik az ottani gimnáziumban folytatták tanulmányaikat. így a felmérésben résztvevő diákok száma tovább csökkent, a tesztelésben összesen 125 diák vett részt. A tesztelés során a diákok ugyanazt a szöveget hallgatták meg, amit a második felmérés során, de nézetem szerint (a közben eltelt két évre való tekintettel) ez az eredményeiket semmilyen mértékben nem befolyásolta. A szövegértés átlagai az egyes csoportoknál a III. mérés során: 1. csoport:párkányi Ml tanulók:96,4% szórás: 100-70% 2. csoport:pozsonyi Ml diákok:92,5% szórás: 100-50% 3. csoport:füleki Ml tanulók:83,8% szórás: 100-60% 4. csoport:kassai Ml tanulók:92,2% szórás: 100-80% 5. csoport:párkányi SZÍ tanulók:69,2% szórás: 100-10% 6. csoport:esztergomi kontrollcsoport:86,9% szórás: 100-40%
