Vörös Ferenc (szerk.): Regionális dialektusok, kisebbségi nyelvhasználat. A 2005. október 20-21-i somorjai konferencia előadásai - A Magyar Nyelvtudományi Társaság kiadványai 224. (Budapest-Nyitra-Somorja, 2005)
Vančoné Kremmer Ildikó: A beszédészlelés és a beszédértés fejlődésének vizsgálata tizenegy éves kortól tizennyolc éves korig
A BESZÉDÉSZLELÉS ÉS A BESZÉDÉRTÉS FEJLŐDÉSÉNEK VIZSGÁLATA TIZENEGY ÉVES KORTÓL TIZENNYOLC ÉVES KORIG VANČONÉ KREMMER ILDIKÓ 1. Bevezetés. Dolgozatomban 11-18 éves magyar-szlovák kétnyelvű gyermekek magyar beszédértésének fejlődését vizsgálom. Terjedelmi okok miatt tanulmányomban sajnos részletes elemzésre nem volt lehetőségem, így csupán egy több éves kutatás körvonalait tudtam vázolni. 1.1. A gyermekek vizsgálata a GMP-diagnosztika segítségével. A diagnosztikát dr. Gósy Mária fejlesztette ki 1984 és 1988 között (Gósy 1995; 2000). Ezzel a ma már rendelkezésre álló, standardizált eljárással a magyar anyanyelvű gyermek beszédfeldolgozási folyamata vizsgálható. A szövegértés vizsgálata a GMP12 alteszt segítségével történik. A szövegértés feldolgozását, a szemantikai, szintaktikai struktúrák értelmezését, az ok-okozati viszony felismerését, illetőleg az asszociációs szint működését vizsgáljuk ebben a tesztben. Négy évestől tízéves korig a vizsgálat anyaga rövid, másfél perc hosszúságii, férfihanggal közepes tempóban magnetofonszalagra rögzített mese. A mese elhangzása után tíz, megértést ellenőrző kérdést teszünk fel a gyermeknek. Hétéves kortól valamennyi kérdésre helyes választ várunk. Tízéves kor felett a vizsgálat anyaga magnetofonszalagra rögzített történelmi szöveg, tizennégy éves kortól valamennyi ellenőrző kérdésre elvárt a helyes válasz. A diagnosztika tartalmazza a megértést ellenőrző kérdésekre elvárt helyes válaszokat. (A mese szövegét és a kérdéseket 1. lejjebb.) Az 1. felmérésben (1998) azok a párkányi, pozsonyi, fiileki és kassai magyar nemzetiségű, 11-12 éves gyerekek vettek részt, akik a vizsgálat során a pozsonyi, fiileki és kassai magyar tannyelvű általános iskola 5., valamint a párkányi nyolcosztályos gimnázium magyar tanítási nyelvű 1., 2. osztályába jártak, ezen kívül azok a diákok, akik a párkányi nyolcosztályos gimnázium szlovák tanítási nyelvű !.. 2. osztályába jártak, s úgy érezték, magyar nyelvi tudásuk lehetővé teszi, hogy részt vegyenek a vizsgálatban. A kutatásban a magyar egynyelvű kontrollcsoportot az esztergomi Dobó Katalin Nyolcosztályos Gimnázium akkori elsős diákjai alkották. A gyermekek tesztelése egyénileg történt. A vizsgálat folyamán a tesztelés helyszínéül szolgáló teremben csak a vizsgáló személy és a tesztelt gyermek volt jelen. A szövegértés vizsgálatában első alkalommal összesen 193 diák vett részt. A II. felmérést négy évvel később ismételtem meg a már leírt helyszíneken. A II. felmérés során sajnos már nem tudtam minden diákot elérni, mivel többen már nem abban az iskolában - osztályban tanultak, amelyben a tesztelést végeztem. A vizsgálatban akkor 162 tanuló vett részt.
