Vörös Ferenc (szerk.): Regionális dialektusok, kisebbségi nyelvhasználat. A 2005. október 20-21-i somorjai konferencia előadásai - A Magyar Nyelvtudományi Társaság kiadványai 224. (Budapest-Nyitra-Somorja, 2005)
Bíró Ferenc: Prágai magyar fiatalok nyelvhasználata a világhálón
Prágai magyar fiatalok nyelvlias:nálata a világhálón 61 zésképpen elmondhatom, hogy változó világunk következményeként újszerű a kommunikációs helyzet, újszerű a kommunikációs csatorna, a nyelvi érintkezés módja stb. E körülmények hatással lehetnek, és hatással is vannak az ilyen módon kommunikáló emberek egymás közötti kapcsolatai megteremtésének, fenntartásának, lezárásának a felhasznált nyelvi eszközeire és módjaira. Az internetes levelek azt mutatják, hogy a választott kisközösség tagjai a térbeli távolság, a szakmai elkülönültség és egyéb eltérő tényezők ellenére könnyedén, zavartalanul képesek egymással dialógust folytatni, a közérdekű információkat egymásnak átadni stb. Nagy tarkaság tapasztalható azonban a levelek nyitó és záró formai részeiben. Részben a közösség tagjainak a laza kapcsolatait is jelezheti a hagyományos udvariassági szerepű, megszólító funkciójú elemek gyakori elmaradása, de az egyformán közeli személyes ismertség, a baráti viszony hiányát is. A leveleik elejére és végére illesztett köszönési nyitó, illetőleg elköszönési záró formulák a szóbeli nyelvi érintkezéshez hozzák közelebb ezt az írásos kapcsolattartást. Hogy az előzőekben bemutatott, kisközösségnek szánt írásos dokumentumokban található üdvözlő, megszólító és köszönő (elköszönő) formulák és azoknak a hiánya (kerülése) mennyire lehetnek már általánosak más hasonló magyar nyelvi közösségek tagjai között, vagy épp mennyire egyediek, azt csak több hasonló vizsgálat elvégzésével tudnánk igazolni. Irodalom Balázs Géza 1993. Kapcsolatra utaló (fatikus) elemek a magyar nyelvben. NytudÉrt. 137. Akadémiai Kiadó. Budapest Bíró Ferenc 1996. Egri szakmunkástanulók megszólításformái. In: V. Raisz Rózsa (szerk.): Anyanyelv és iskola az ezredfordulón. MNyTK. 207. 133—41. Bíró Ferenc-Bredár Gyula 2004. Adalékok a magyar nyelv csehországi helyzetéhez és állapotához. In: Emberközpontúság a magyar nyelv oktatásában és kutatásában. Szerk. Szabó Géza-Molnár Zoi.tán-Guttmann Miklós. BDF., Szombathely. 17-23. Domonkosi Ágnes 2002. Megszólítások és beszédpartnerre utaló elemek nyelvhasználatunkban. Debrecen Dömötör Adrienn 2005. Tegezés/nemtegezés, köszönés, megszólítás a családban. Magyar Nyelvőr (129) 299-318. Eőry Vilma 2000. A csehországi magyar kisebbség nyelve. Hungarológia 2/1-2. 199-214. Eőry Vilma 2002—3. A csehországi magyarok nyelvhasználata. J-IV. Prágai Tükör 2002/1. 4-9; 2002/4. 26-33; 2003/1. 16-20; 2003/3. 4-8. Fülei-Szántó Endre 1994. A verbális érintés. MTA Nyelvtudományi Intézete, Budapest Kiss Jenő 1995. Társadalom és nyelvhasználat. Tankönyvkiadó, Budapest Kiss Jenő 2003. A magyar nyelv helyzete napjainkban. In: A magyar nyelv és a magyar nyelvű oktatás helyzete Romániában. Szerk. Horváti iné Kispéter Zsuzsanna. Budapest. 8-13. Kokes János 2002. Magyarok Csehországban a 2001-es népszámlálás tükrében. Prágai Tükör 2002/4. 65-70. Kontra Miklós (szerk.) 2003. Nyelv és társadalom a rendszerváltáskori Magyarországon. Akadémiai Kiadó, Budapest
