Vörös Ferenc (szerk.): Regionális dialektusok, kisebbségi nyelvhasználat. A 2005. október 20-21-i somorjai konferencia előadásai - A Magyar Nyelvtudományi Társaság kiadványai 224. (Budapest-Nyitra-Somorja, 2005)
Menyhárt József: Hivatali nyelvhasználat Nyékvárkony községben
42 Menyhárt József Nyékvárkony község lakosaink száma 1991-ben összesen magyar% szlovák % roma % Egyéb % 2470 2305 93,32 138 5,59 23 0,93 4 0,16 2001-ben összesen magyar% szlovák % roma % Egyéb % 2537 2351 92,7 180 7,1 0 0 2 0,2 Összességében elmondható, hogy az utóbbi népszámlálási adatok alapján Nyékvárkony község az erősen magyardomináns, azaz erős magyar többségű magyarlakta települések közé tartozik (Györgyik 2004: 146). 2.2. Nyékvárkony község nyelvhasználati képe A falu nyelvi képéről elmondható, hogy a szlovákiai vegyes lakosságú települések nyelvhasználatának jellegzetességeit mutatja: a falu lakosságának több mint 90%-a magyar nemzetiségűnek és anyanyelvűnek vallja magát. így értelemszerűen a falu életében a magyar nyelv használata a legdominánsabb. A korábban betelepült szlovák nemzetiségű, illetve a múlt század 50-es éveiben reszlovakizált lakosság anyanyelve többnyire ugyancsak magyar. A szlovákdomináns kétnyelvűek száma elenyésző, csupán a betelepült lakosság régebbi, főleg beházasodott rétege tartozik ide. A legújabb, nyelvhasználatukban egynyelvű betelepültek ingatlanvétel útján érkeztek a községbe, és többnyire nem beszélik a magyar nyelvet. Nyelvészeti szempontból nagyon érdekes a falutól helyileg ugyan távolabb eső, közigazgatásilag és kapcsolathálózatában viszont Nyékvárkony hoz tartozó, többségében romák által lakott major, Malomhely nyelvhasználata: az itt élők ugyanis romadomináns-magyar kétnyelvűek (Pintér-Menyi iárt 2005). 3.1. Általános helyzetkép - nyelvtörvények Szlovákiában A hivatalos nyelvhasználat és annak nyelve (Cseh)Szlovákiában igen gazdag és változatos múltra tekint vissza. Az első nyelvtörvény lassan kilencven éve, 1918. december 10-én született meg az „első republikának” nevezett Csehszlovák Köztársaságban. Ezt több államalakulat, illetve ehhez kapcsolódó nyelvtörvény és nyelvhasználatot szabályozó rendelet követte, amelyek szabályozták a kisebbségek nyelvhasználatát is (Szabómiiiály 1998: 132-167). Az utolsó, 1999. évi kisebbségi nyelvhasználatot szabályozó nyelvtörvény genezise hosszú és változatos: gyökerei egészen az 1990-ben elfogadott nyelvtörvényig nyúlnak viszsza. Az 1996. január 1-jén érvénybe lepett államnyelvről szóló törvényt a szlovák parlament gyorsított eljárással fogadta el, miközben a külügyminisztérium tudatta az Európa Parlamenttel, hogy az államtörvény jóváhagyása után az alkotmánynak megfelelően törvényt fogadnak el a kisebbségek nyelvhasználatáról. A törvény „utóélete” - amely egyúttal a kisebbségi nyelvhasználati törvény majd négyéves vajúdása is - élénk politikai vitát indított, amely egészen 1999-ig állt kisebb-nagyobb megszakításokkal a politikai pengeváltások (h)arcterében.
