Vörös Ferenc (szerk.): Regionális dialektusok, kisebbségi nyelvhasználat. A 2005. október 20-21-i somorjai konferencia előadásai - A Magyar Nyelvtudományi Társaság kiadványai 224. (Budapest-Nyitra-Somorja, 2005)
Misad Katalin: A szaknyelvi regiszterek helyzete szlovákiai magyar viszonylatban
38 Misád Katalin szerzők szerint a tanulók „tisztában vannak mind a magyar, mind a szlovák nyelv grammatikájával” (Friedrichová-Peruácsová-Varga 1989: 3), a címszavakban nyelvtani jelöléseket nem alkalmaznak. A kiadvány érdekessége, hogy még abban az esetben is a szlovák megnevezések magyarítására törekszik , amikor a magyarországi orvosi szaknyelv inkább idegen eredetű szóval jelöli az illető fogalmakat, pl.: agónia - haláltusa, anatómia - bonctan 5. o., anorexia - étvágytalanság 6. o. (Magyarországon: anorexia v. kóros étvágytalanság), kanyla - tubus 12. o. (Magyarországon: kanül) stb. A magyar nyelvű szóanyagban sok a szlovák hatásra keletkezett tükörszó és -kifejezés, pl.: pohotovostná služba, pohotovosť - készenléti ügyelet, készültség 33. o. (a standard magyarban: orvosi ügyelet), vyšetrovacia izba - vizsgálati szoba 52. o. (a standard magyarban: vizsgáló) stb. Gyakran előfordul, hogy a szerzők mind a szlovák, mind a magyar nyelvű jegyzékben a betegségnek csak a köznyelvi megnevezését adják meg, pl.: cukrovka - cukorbetegség, cukorbaj 8. o. (a szlovák orvosi szaknyelvben: diabetes v. diabetizmus, a magyar orvosi szaknyelvben: diabétesz). A jegyzékben sok a helyesírási standardtól eltérő írásmódú szóalak, pl.: könnycsatornagyulladás 53. o., helyesen: könnycsatorna-gyuUadás; sinuscsomó 43. o., helyesen: szinuszcsomó stb. A fentiekben arra szerettem volna rámutatni, milyen nehézségek merülnek fel szlovákiai magyar viszonylatban az egyes szakszók és -kifejezések összevetésében és azonosításában. Tapasztalataim szerint a megfeleltetést leginkább a két nyelv elemeinek motivációjában előforduló különbségek nehezítik (vö. Mészáros 2002: 66), ugyanakkor a szlovák és a magyar nyelv eltérő formai sajátosságai is rányomják bélyegüket a szlovákiai magyar szakszókincs állapotára és használatára. Szlovákiában a szaknyelvek írott és beszélt változata kevésbé különül egy egymástól, a sajátos szaknyelvi fordulatok használatának nem volt mikor és hol kifejlődnie (Lanstyák 1998: 27). A szlovákiai magyar szaknyelvi tervezés feladata a szlovák terminusok pontos magyar megfelelőinek azonosítása, szükség esetén létrehozása s a szlovákiai magyar köztudatba való beépítése. A hiányzó szaknyelvi regiszterek kialakítását és fejlesztését jelenleg az MTA szlovákiai kutatóállomásaként 2002-ben alakult, nyelvi tervezéssel is foglalkozó műhely, a Gramma Nyelvi Iroda vállalta magára. A csoport tagjai szerint a két fő terület, amelynek szlovákiai magyar terminológiáját minél előbb ki kell alakítani, a közigazgatási és a jogi szaknyelv, de számos más szakterület is érintve van (oktatás, gazdaság, egészségügy stb.) (Szabómiiiái.y 2000: 86). Az iroda munkatársai szakszójegyzékeket. szlovák-magyar termékkatalógusokat (pl. élelmiszerek, építési anyagok, illatszerek és piperecikkek, papír és írószerek jegyzékét) szeretnének megjelentetni, amelyek segítségére lennének úgy a szlovákiai magyar szakembereknek, fordítóknak, újságíróknak, mint a nyelvhasználati jogukkal élni kívánó szlovákiai magyar beszélőknek. Irodalom Dvorská, KatarÍNA-Száraz. Ladislav 1976. Szakkifejezések szótára a kilencéves alapiskolák 7-9. osztálya számára. Slovník odborných termínov pre 7.-9. ročník ZDS s vyuč. jaz. maď. SPN.. Bratislava Dvorsky Józshknh-Vadkhrty Kataun-Galambos Lásxi.ó-Kovács Zoltán-Mészáros Jó/SEľ (összeáll.) 1968. Magyar-szlovák szakkifejezések gyűjteménye a középiskolák 1-3. évfolyama számára. SPN., Bratislava
