Vörös Ferenc (szerk.): Regionális dialektusok, kisebbségi nyelvhasználat. A 2005. október 20-21-i somorjai konferencia előadásai - A Magyar Nyelvtudományi Társaság kiadványai 224. (Budapest-Nyitra-Somorja, 2005)
Bokor József: A nyelvi attitűdök vizsgálata Lendván és környékén
16 Bokor József anyanyelvű (3,66%). Az anonimitás követelményét figyelembe véve a kérdőív csak a lakóhelyre, az életkorra, az iskolázottságra és a (vállalt) anyanyelvre kérdezett rá. Törekedtünk arra, hogy korpuszunk a felsorolt szociológiai szempontoknak megfelelően elfogadható reprezentáltságú legyen. Ez lényegében csak a legidősebb generáció esetében nem sikerült igazán (mert az I. nemzedéket összesen 29 fő (9,66%) képviseli). Érdekes, hogy kérdőívünket magyarul 178 személy (59,33%), szlovénül 122 személy (40,66%) töltötte ki. 3. A vizsgálatban szereplő három kérdéskör közül itt és most csak a nyelvi attitűdökkel kívánok foglalkozni. Egyfelől bemutatom a vizsgálat empirikus adatait, másfelől rövid interpretációkat fűzök hozzájuk. A statisztika önmagában nem ad teljes értékű válaszokat a miértek kérdésére, az egymáshoz viszonyítások és a keresztező szempontok érvényesítése azonban nagyon sokat elárul mind a nyelvekről, mind az adatközlőkről. 1. táblázat Tetszik-e Önnek/neked a magyar nyelv? Válaszok A B C D E Adatok % % % % % % Lakhely szerint Lendva 52,80 24,00 12,00 7,20 4,00 41,66 Lendva környéke 67,42 16,00 10,85 4,00 1,71 58,33 Életkor szerint 1. nemzedék 62,06 6,89 20,68 10,34 0 9,66 II. nemzedék 73,58 14,15 9,43 2.83 0 35,33 III. nemzedék 53,33 23,63 12,72 6,66 3,63 55,00 Iskolázottság szerint Alsófokú 54,92 19,71 12,67 5,63 7.04 23,66 Középfokú Felsőfokú 64.17 65,26 17,16 21,05 11.19 9,47 6,71 4,21 0,74 0 44.66 31.66 Anyanyelv szerint Magyar Szlovén 77,83 28,42 14,94 27,36 6,18 21,05 1.03 16,84 0 6,31 64.66 31.66 Az összkép várakozáson felül kedvező. A „nagyon tetszik” választ illetően a magyar anyanyelvűeket a középső nemzedék és Lendva környéke követi. Ez teljesen érthető, ha a magyarság arányaira gondolunk. Figyelmet érdemel még ugyanakkor a felső- és a középfokú végzettségűeknek az erősen pozitív értékelése az A és B válasz együttesében. Látható, hogy az iskoláztatás növekedésével arányosan egyre kedvezőbb a magyar nyelv megítélése. Ebben lehet ugyan némi „elvárt” politikai célzatosság is, ha nem felejtjük el, hogy ők már szinte teljes egészében a magasztalt kétnyelvű oktatás berkeiben nőttek fel. A negatív oldalon persze az első helyre a szlovén anyanyelvűek kerültek. Ez tulajdonképpen várható, de azért elgondolkodtató eredmény, ha tudjuk, hogy a Muravidéken a két nyelv deklaráltan egyenrangú és egyenjogú. A szlovén nemzetiségűeket az alsófokú iskoláztatásban részesültek és a lendvaiak követik. Ez sem igazán meglepetés, de mindenképpen bizonyos távlatos fenyegetettség a magyar nyelvre nézve. Tudjuk ugyanis, hogy a magyarnak a becsülete már az általános iskolában sem a régi. Az általános iskolások közül egyre több magyar anyanyelvűt íratnak be szüleik a szlovén „egyre”, s ott a magyart csak környezetnyelvi szinten tanulják. A legidősebb generáció véleménye most - a kikérdezett mintán belüli alacsony részesedés
