Vörös Ferenc (szerk.): Regionális dialektusok, kisebbségi nyelvhasználat. A 2005. október 20-21-i somorjai konferencia előadásai - A Magyar Nyelvtudományi Társaság kiadványai 224. (Budapest-Nyitra-Somorja, 2005)
Bauko János: Diákragadványnév-vizsgálatok magyar-szlovák kétnyelvű környezetben
Diákragtulványnév-vizsgálatok magyar-szlovák kétnyelvű környezetben 149 időszakos használatának voltára legegyértelműbben azok utalnak, amelyek már nem használatosak. csak pár napig, hónapig éltek. A diákragadványnevek között vannak állandóbbak és ideiglenesek, alkalmiak. Az állandóbb rétegbe (alapnévkincs) azokat sorolhatjuk, melyek az iskolás kor kezdetétől fogva identifikálják viselőjét. A legstabilabbnak az öröklött ragadványnevek mutatkoznak (Gacsal. Pretyeka. Szotyi, Zitz.it). Ezek már kiskoruktól azonosítják a viselőjét. Az osztálytársaktól kapott ragadványnév csak ritkán marad meg hosszabb ideig: pl. az első osztálytól ismert öt éven keresztül a Neszaladj, Toki, és nyolc éven át a Dzsozefin ragadványnév. Az alkalmi rétegbe (kiegészítő névkincs) azok tartoznak, melyek néhány napig, hétig, hónapig élnek. Ez a nevek csúfolódó jellegével, hangulatával is összefüggésbe hozható: a pejoratívabb ragadványnevek ritkán maradnak meg huzamos ideig a szóbeli használatban, ezzel ellentétben a közömbös, illetve kedveskedő nevek hosszabb életűnek mutatkoznak. A Gereble, Gyüngyiiló ragadványneveket az egyik lány csak addig használta a másikra, míg haragban voltak. A Betti, a Csúnya Lány csak addig élt, amíg a TV-sorozat tartott. Többen nem emlékeznek arra. mióta viselik ragadványnevüket, ez is utal e névkincs gyakori változására. Az is megtörténhet, hogy a nevek idővel vándorolnak a rétegek között: egyesek az alapnévkészlet elemeivé válnak, mások kiszorulnak az alkalmi rétegbe, vagy eltűnnek, kihalnak s kikerülnek a használatból. A névanyag dinamikusan változik. 7. A nevek használati köre A nevek használata szoros összefüggést mutat a névadással, a névadó személlyel vagy közösséggel. Az elnevező (közösség) hosszabb ideig biztosíthatja a név fennmaradását, amennyiben használója marad. Ritkább az az eset. amikor az elnevező személy az általa elnevezettet már többé nem hívja ragadványnevén, de a közösség többi tagja még továbbra is azon szólítja, illetve említi. Vannak szőkébb és szélesebb körben használatos nevek. A nevek nagy részét az egyes osztályközösségek minden tagja ismeri, de vannak olyanok is, amelyek csak az osztályon belül kisebb csoportokban, illetve egy személy által használatosak. Egyetlen osztálytárs használja a Dtulókn ragadványnevet, s mivel nagyon jó barátok a név iránti attitűd is pozitív. Vege ragadványnevén csak az elnevező két osztálytárs (Zombi és Pretyeka) szólítja barátját. Csak néhány nevet ismernek az egész iskolában, ez a névviselő ’státuszától’ (pl. nagy csínytevő. kiemelkedő eredményeket elérő tanuló), illetve ismeretségi körétől függ. Az egész iskolában ismerik a Kán ragadványnevet viselő fiút, aki minden csínytevésben benne van, s mivel az alsóbb évfolyamokba jár két testvére, az idősebbet Közepes Kánnak, a fiatalabbikat Kis Kánnak szólítják. A legszélesebb körben ismertek a családot identifikáló öröklődő ragadványnevek, melyeknek a fennmaradását a faluközösség is biztosítja. A nevek használati köre idővel változhat: bővülhet, illetve szűkülhet. Az egyik lányt régebben az egész osztály Szöszinek hívta, ma már csak legjobb barátnője hívja így. A tanár által adott név először az osztályban, később az egész iskolában használatossá vált. Vannak nevek, amelyek az iskolában születtek, de a családban és rokonságban is elterjedtek. Ennek a fordítottja is megtörténhet. A családban használatos ragadványnév az osztálytársak, barátok által az iskolába is eljuthat. 8. A ragadványnevek iránti attitűd A név iránti attitűdöt több tényező befolyásolja. A névadó/névhasználó egyén, illetve közösség. a név születésének színhelye, körülményei, a név sértő, kedveskedő volta, a névhaszná
