Vörös Ferenc (szerk.): Regionális dialektusok, kisebbségi nyelvhasználat. A 2005. október 20-21-i somorjai konferencia előadásai - A Magyar Nyelvtudományi Társaság kiadványai 224. (Budapest-Nyitra-Somorja, 2005)
Bauko János: Diákragadványnév-vizsgálatok magyar-szlovák kétnyelvű környezetben
146 Bankó János hiperonima (bogár): hiponima (pók) viszony figyelhető meg. Érdekes eset, amikor a magyar családnév (Sánta) egy - másik osztályba járó fiú által viselt - szlovák családnevet (Nebehaj) idéz fel. Egy Sánta családnevű diákot szólítanak Nyebeluij (szik. ne behaj ’ne szaladj’) ragadványnéven. A mozgással, járással összefüggő magyar családnév a névadóban egy azonos jelentésmezőbe tartozó (számára ismert) szlovák családnevet asszociált, amely funkcióváltás következtében lett ragadványnévvé. A Durkovic családnévben rejlő becenév (Ditrko Igyurko] a Juraj 'György' tipikus szlovák becézője alapján) indukálta a Gyurka ragadványnév létrejöttét. A magyar családnevet, illetve annak tövét lefordíthatják szlovák megfelelőjére: Németh > Nyëmëc (szik. Nemec ’német’). Orosz > Busz (szik. Rus ’orosz’), Szilvás > Szlifka (szik. slivka ’szilva’). Ennek ellenkezőjére is találhatunk példát, amikor a magyar ragadványnév a közszói értelmű szlovák családnév tükörfordításával keletkezik: Gúla > Golyó, Nebehaj > Ne fuss! A tükörfordítással létrejött ragadványneveket kalkneveknek nevezzük. A ragadványnevek körében a névmagyarosítás azokban az esetekben figyelhető meg, amikor az idegen eredetű családnevet magyarosítják a névadók. Az utóbb említett kalkneveken kívül ide sorolható a Csík ragadványnév, amely a Moravčík családnév végződéséből alakult ki. Az is megtörténhet, hogy a szlovák családnév egy hasonló hangzású magyar szót idéz fel először a névadóban, de a későbbiek során a ragadványnév egy újabb szlovák elemmel bővül. Az Uhrík családnévből származik az Ugrik Zsaba (szik. žaba ’béka’) ragadványnév. A második névelem létrejöttét két tényező befolyásolta: a névviselő lány (a szlovák szlengben használatos a žaba ’béka’ szó ’lány' jelentésben) és a két névelem összekapcsolása értelmes predikatív szerkezetet eredményez ’ugrik a béka’. A hibrid kételemű ragadványnevet kód váltásként értelmezhetjük. 4.1.2. Kereszt- és becenévből alakult ragadványnevek: A kereszt-, illetve becenevek hangalakja is motiválhatja szlovák etimonú ragadványnév létrejöttét: Árpi, Márk > Párki (2x, szik. párky ’virsli'). Bandika > Banáaszka (3x - három különböző alapiskolában fordult elő, szik. bandaska ’marmonkanna'). Dominik > Domesek (2x. szik. domček ’házikó’), Iveta (az Ivetta szlovák alakváltozata) > Veta (szik. veta 'mondat'), Sunyika > Szanitka (szik. sanitka ’mentőautó’). Matyó (Máté) > Potya (a Patrik keresztnév tipikus szlovák becézője), Misi (Michaela) > Mis (szik. myš [ mis] ’egér’), Petra > Petruzslen (szik. petržlen ’petrezselyem'). Az utóbbi ragadványnévben megfigyelhetjük, hogy a szlovák szó közepén található négy mássalhangzó feloldására a második után egy magánhangzót ékelt a névhasználó, ami megkönnyítette a név kiejtését. A felsorolt nevek hangtani asszociáció útján keletkeztek, a kereszt- és becenevek nagyrészt hasonló hangzású közneveket aktiváltak a mentális lexikonban. 4.1.3. Család- és keresztnévből származó ragadványnév: A Marcsa Márk hivatalos névből jött létre fonetikai asszociációval a Harcsapárki (szik. párky ’virsli’) hapax névösszetétel. A névviselő hivatalos nevével kapcsolatos ragadványneveket B. Gr: kg ki.y Piroska a névasszociációs indítékú ragadványnevek csoportjában tárgyalja (B. Gergely 1977: 108-113). A diák család-, kereszt- és beceneve az elnevezőben asszociációs folyamatokat indíthat el. Jellemző, hogy a hivatalos név egy hasonló hangzású, illetve jelentésű értelmes közszót aktivál a névadó tudatában. A névprodukció a mentális lexikonból való válogatás eredményeképpen történik. 4.2. Családtagok, rokonok nevére vonatkozó ragadványnevek: Két öröklődő ragadványnévben találhatunk szlovák eredetű névelemet. A Kecsup (szik. kečup ‘kecsöp’) metonimi-
