Vörös Ferenc (szerk.): Regionális dialektusok, kisebbségi nyelvhasználat. A 2005. október 20-21-i somorjai konferencia előadásai - A Magyar Nyelvtudományi Társaság kiadványai 224. (Budapest-Nyitra-Somorja, 2005)
Varga József: Muravidéki magyar személynevek néhány sajátossága
Muravidéki magyar személynevek néhány sajátossága 127 zetékneve (pl. Benézik, Császár, Danes, Felső, Gömbös, Göntér, Györkös, Győri. Horváth, Király, Lőrinc, Pozsgay, Szabd), Tömén: Vörös stb.); harminchét személynek csak a keresztneve (pl. Aranka, Csaba, Dezső, Ella, Gyöngyi, Hajnalka, Irma, János, Jolánka, József, Kálmán, Katalin, Lajos, László, Ödön stb.) szerepel magyarul. Arra nem volt időm, hogy minden falu névjegyzékét összeszámoljam - talán nem is szükséges -, és a három szempontú vizsgálat alapján százalékosan is bemutassam a magyar nyelvű előfordulásukat, így csak három falu teljes telefonkönyvi névanyagának alapján állapítok meg megközelítő arányokat, pl. Völgyifaluban 116 személynek van telefonszáma. Ebből harminc a tisztán magyarul bejegyzett személynév, vagyis a telefontulajdonosok 34,8%-a. Radamosban hetven személynek van telefonszáma. Ebből tizenkettőnek van magyarul bejegyezve a vezeték- és keresztneve, ez 5,6%. A nyolcvanegy hodosi telefontulajdonosnak (csak magánszemélyek) a vezeték- és keresztneve magyarul tizenkilencszer szerepel, vagyis 15,4%-kal. A Nemeth Gizella formában leírt személynevet Németh Gizellának vettem, mert a -th és a hosszú -II- tanúsítja, hogy az illető magyar ortográfiával írja és használja nevét. Hasonlóan a Király (< Király), Karoly (< Károly), Császár (< Császár), József (< József), Kovaes (< Kovács) stb. vezeték és keresztneveket is. Egyébként a telefonkönyvben nem jelölik az ékezetes magyar betűket, kivéve az ó'-t és ritkán az HA. Az ö legtöbbször oe, pl. Vörös (Voeroes), az o-t pedig eo-nak jelölik néha, pl. Jenő (Jeneo) stb. Nem jelölik az á és é betűket sem. Néhány furcsán írt vezetéknév. Az első a lejegyzett, a második a helyes alak: Gyoerkoes (< Györkös), Lőrinc (< Lőrinc), Nemet (< Német), Somi (< Szórni), Síié (< Szűcs), Tuske (< Tüske) stb. 6. A Dobronaki és a Göntérházi Kétnyelvű Általános Iskola 68 felnőtt dolgozója közül (pedagógus és egyéb), a 35 magyar nemzetiségű öt személynek - Göncz Anna Mária, Gönc Rudolf, Szekeres Ilona. Toplak Rudolf, Varga Valéria - a vezeték- és keresztneve (14,3%). nyolcnak csak a vezetékneve - Gaál, Gerebic, Gönc, Gyuriea, Marton, Tivadar, Toplak, Varga - (22,8%), háromnak pedig a keresztneve - Betti, Etelka. Olga - (8,6%) szerepel hivatalosan magyarul. A két iskola 151 tanulója közül, a 69 magyar nemzetiségűnek, a vezeték- és keresztneve tízszer (14,5%). a vezetékneve tizenháromszor (18,8%), a keresztneve pedig nyolcszor (11,6%) érvényesül magyarul. 7. A muravidéki (hetési) személynevek négyféle vizsgálatából kiderül, hogy ezeknek a hivatalos és mindennapi életben történő használatában sok furcsaság, illetőleg sajátosság érvényesül. Ezek között elsősorban a vezeték- és keresztnevek szlovénes írásmódja és használata a névviselők esetében még akkor is, ha egyébként magyarnak is vallják magukat. (Ennek okát most nem érintem.) Hasonló jelenség, amikor a magyar személynevüket tudatosan használni és megőrizni akarók vezeték- és keresztneve bejegyzése történik az ékezetes magyar magánhangzók elhagyásával. Mégis azt kell mondanunk, hogy a személynevek szlovénes alkalmazása nem azt jelenti, hogy csak ennyi magyar nemzetiségű él a Muravidéken, hiszen még a 2002-i népszámlálás adatai is csak viszonylagosak az itt élő őshonos magyarság létszámát illetően. A muravidéki személynevek egyéb sajátosságairól még sok mindent el lehetne mondani. Ebbe az előadásba csak ezeket és ennyit szerettem volna ismertetni.
