Vörös Ferenc (szerk.): Regionális dialektusok, kisebbségi nyelvhasználat. A 2005. október 20-21-i somorjai konferencia előadásai - A Magyar Nyelvtudományi Társaság kiadványai 224. (Budapest-Nyitra-Somorja, 2005)
Varga József: Muravidéki magyar személynevek néhány sajátossága
Muravidéki magyar személynevek néhány sajátossága 125 Imritii, Lajosul, Mártonul, Nándortu, Vendeltii; Dorisz.tu, Emmára, llitii, Ingridtii, Katicám, Mámim, Mditii, Náititu, Szenditü, Szilvim. 3.3. A -ból/-bó'l (elativusi) hetési magyar tagos személynevekben is hasonló grammatikai változás megy végbe, mint a -róU-ről vagy a -tól/-tó'l helyhatározói ragokban. 3.4. A -val/-vel (instrumentális-commitativusi) rágós személynevek hetési (muravidéki) használatában is az a gyakorlat, hogy az -/ mássalhangzó kiesik, és általában csak a -ve megrövidült toldalék érvényesül, pl. Göntérre, Haekke, Rozsmánne, Szabimé, Tóthte; Andrisse, Gyó'züve, Istvánne, Pálié, Zsigáve; Agnesse, Bernárdáve, Brigivé, Piroskáve, Zsófive. Ritkán fordul elő a Józsivá, Királla alak. 3.5. Az előzőekéhez hasonló változás érvényesül a -náU-ne'l (adessivusi) rágós személynevek használatában is, vagyis itt is kiesik a rag végéről az -/ mássalhangzó, és a -nálZ-nél helyett csak a -ná alak jut kifejezésre, pl. Györkösná, Kovácsnál, Lajterná, Nagynál, Törökná; Ernüná, Gyurkuná, Leonná, Milánná, Viktormi; Ellánál, Juliskánál, Olgáná, Szuziná, Violáiul. 3.6. A -hoz/-hez/-höz. (allativusi) háromalakú helyhatározói ragok itteni névhasználatában sem jut érvényre az illeszkedés szabálya. Általában -Iw, -hó, -hö, -hó', nagyon ritkán - he alakban kapcsolódnak az egyszerű szavakhoz, de a személynevekhez csak -ho vagy -hö formában, pl. Bencikhö, Biikihö, Császárba, Halászba, Kelenchö, Kócánho, Lacuho, Luthárho, Nemesim vagy Nemeshö, Skaperho vagy Skaperhö; Daniho, Dezsühö, Emilhö, Gézába, Gyulába, Imrihö, Oszkárba, Ödönbtí, Petiliö, Zoliba; Arankáim, Erzsihö, Esztihö, Giziliö, Jozsicábo, Lenkilw, Metkábo, Szendibö, Szláviba, Zitábo. 4. Többségjelölési sajátosságok A Muravidék három tájegységének (Göcsej, Hetés, Őrség) személynév- használatában sajátos nyelvjárási - mondhatnánk úgy is, hogy ősi - jelenség a többséget jelölő -ék képző helyett a -k többesjel alkalmazása a különböző birtokos személyragos nevek alakzataiban, pl. Antalik Bözsijik. Ktíbarik Lajos, Viitekik Margittya. Ez érvénysül az egy- vagy többelemű személynevekben. Az egyelemű személynevekben, pl. Bediiik, Leltárik, Rudasik. A kételemű személynevekben háromféleképpen jut kifejezésre e sajátosság. 1. Egyeztető birtokos szerkezetben, pl. Gerencsérik Mariskájik, Lajok Ferijik, Szépük Józsijik. 2. Nem egyeztető birtokos szerkezetben, pl. Kolosák Vilmosa, Lukácsok Karcsija, Vörösik Brigije. 3. Jelöletlen birtokos szerkezetben, pl. Gálok Tibi, Jakapik Lajos, Vucskik Rózsi. Ez a fajta birtokjelölés még napjainkban is gyakran érvényesül a muravidéki (hetési) személynevek használatában. 5. Az árulkodó telefonkönyv Az úgynevezett kétnyelvű Muravidék 33 településének telefonkönyvi névanyagából gyűjtöttem ki azokat a személyneveket, amelyekben a teljes személynév (vezeték- és keresztnév) van magyarul bejegyezve, valamint azokat, amelyekben csak a vezetéknév vagy a keresztnév érvényesül magyarul. A következőkben bemutatom az összegyűjtött személyek magyarul bejegyzett teljes személynevét, vagyis a vezeték- és keresztnevét, vagy csak a vezetéknevét és keresztnevét külön-külön a három tájegységen (Göcsej, Hetés, Őrség) az egyes falvak előfordulása szerint.
