Török Tamás: Ipoly mente helynevei. Adattár. 1. Alsó-Ipoly mente (Somorja, 2011)
A térképek és a földrajzi nevek
A térképek és a földrajzi nevek maz, hiányosságait azonban mindenképp figyelembe kell vennünk. A felgyűjtők szakértelmével és műveltségével arányos egy-egy település névanyagának gazdagsága: előfordult település, ahol csak példaként egy-két helynevet soroltak fel, máshol különböző szempontok alapján szelektáltak. Számos olyan település van azonban, ahol igyekeztek a lehető legtöbb nevet felgyüjteni, s igen gazdag anyagot küldtek vissza. Volt olyan település is, ahonnan sosem küldték vissza a kérdőíveket. Sajnálatos módon az általam vizsgált területen is akadt ilyen település (Ipolykiskeszi, Leléd, Pereszlény). Általánosan elmondható, hogy a gyűjteményben szereplő földrajzi nevek névterjedelmének megállapítása igen problémás. Sok esetben nem tudni, meddig tart a névtest, mi jelöli a térszíni formát, ill. a művelési ágat.16 A tiranoni békediktátum következtében a Magyar Királyság északi területei Csehszlovákiához kerültek. Az újonnan alakult állam életének számos területét a jogfolytonosság jellemezte, vagyis újabb szabályozásig az 1918 előtti törvények maradtak hatályosak. Ennek szellemében évtizedeken keresztül problémamentesen használták a Monarchia idején készült magyar nyelvű térképeket. Az 1920-as évek végén kiadott telekkönyvi térképek (Pozemkoknižné mapy) tulajdonképpen a 19. század végi magyar kataszteri térképek átvételei, amelyen helyenként már szlovákul is feltüntetik a mikrotoponímákat. A magyar névanyag csak a második világháborút követően volt kitéve tudatos változtatásnak. Röviddel a szövetkezetesítést követően adtak ki új kataszteri térképeket. Az Evidenčné mapy jellemzője, hogy a névanyag hol egy nyelven - magyarul vagy szlovákul -, hol két nyelven - magyarul és szlovákul - fordul elő rajta. ,,[M]egszűnt a valamikori tulajdonjog alapján történő nyilvántartás. Helyébe a kollektivizálás alapján létrejött térképeket vezettek be, amelyek az új típusú, kolléktív földhasználói jogokat (is) tartalmazta.”17 18 1972-ben elkészült a Szlovák Geodéziai és Kartográfiai Vállalat Névtani Bizottságának javaslatára az új alaptérkép {Základné mapy)n, melyen a mikrotoponímiai anyagot a szlovák nyelv szabályaihoz igazították.19 Függetlenül attól, hogy a lakosság milyen nyelven használja őket, a földrajzi elnevezések már csak szlovák nyelven kerültek feltüntetésre. 16 Hont vármegye és kiegészítések. Pesty Frigyes kéziratos helynévtárából. Közreadja Bognár András. Szentendre, Pest Megyei Művelődési Központ és Könyvtár, 1984, 8. p. 17 Vörös Ferenc: Helynévkutatás a Felvidéken. In uő. (szerk.): Vallanak a neveink múltról és jelenről. Magyar névtani kutatások Szlovákiában. Budapest-Nyitra, Magyar Nyel vtudományi Társaság-Konstantin Egyetem Közép-európai Tanulmányok Kara, 2006, 36. p. /MNyTK. 225./ 18 A szóban forgó térképeket a térképészeti hivatalokban kataszteri térképek (Katastrálne mapy) néven vezetik, munkámban én is ezt az elnevezést használom. 19 Horváth-Telekiné: i. m. 14. p. 21
