Török Tamás: Ipoly mente helynevei. Adattár. 1. Alsó-Ipoly mente (Somorja, 2011)
A térképek és a földrajzi nevek
A térképek és a földrajzi nevek rodalom összes országának felmérését, s az egész országban megindult a részletes topográfiai térképezés. A hadsereg által irányított munka első katonai felmérés néven vált ismertté. A munkálatokat 1764-ben kezdték, s II. József uralkodása idején, 1787- ben fejezték be. A Magyar Királyság területének felmérése 1782-1785 között zajlott. A térképek szelvényei kéziratosak és színesek voltak, titkosították őket. „A felmérési szelvényekhez 7 kötet országleírás tartozik, amelyekben a térképen nem ábrázolható katonailag fontos adatokat rögzítettek (pl. a folyók mélysége, hajózhatósága, árvizek, utak járhatósága stb.).”13 Mivel az első katonai felmérés geodéziai alapjai még igen hiányosak voltak, ezért I. Ferenc császár rendeletére megkezdődtek a modem térképezést megalapozó háromszögelési munkák. Ennek nyomán készült el az Osztrák Birodalom második katonai felmérése, mely 1806-tól kisebb-nagyobb megszakításokkal 1869-ig tartott. A magyarországi területeket nagyrészt 1840-1866 között mérték fel. A saját komkban titkos, kéziratos térképek színesek voltak. A 19. század robbanásszerű ipari fejlődése a haditechnikát sem kerülte el. A modem eszközök használata tájékozódásra és mérésre egyaránt használható, új térképeket követelt. Felismerve a dolog fontosságát I. Ferenc József császár megszervezte a harmadik katonai felmérést, mely 1869 és 1887 között egységes rendszerben az egész Osztrák-Magyar Monarchia területén zajlott. A magyarországi munkálatokat 1872-1884 között végezték. A színes térképszelvények kéziratban készültek, kiadásukat nem tervezték, titkosak voltak. Az általános adózás bevezetése indokolta Magyarország területének polgári célokat szolgáló újabb felmérését. A mindenkire kiterjedő adózáshoz szükség volt a földterületek pontos ismeretére. A részletes és egységes léptékű kataszteri térképezést 1859-ben fejezték be, melyek alapul szolgáltak a földadó kivetéséhez és a telekkönyvi betétek szerkesztéséhez. A művelési ágakat is feltüntető újabb kataszteri fel4mérést 1875-ben kezdték meg.14 A helynevek iránti egyre fokozódó tudományos érdeklődés ösztönözte a Magyar Tudományos Akadémiát és Pesty Frigyest, hogy 1864 elején országos helynévgyűjtést indítsanak. Kérdőíveket küldtek ki az ország valamennyi településére, melyeket a helyi tisztviselőknek - a lakosság bevonásával - kellett kitölteniük. Bár a gyűjteményhez nem készültek térképek, mégis fontosnak tartom bemutatni, mivel a történeti névanyag kutatásához megkerülhetetlen forrásról van szó. A Pesty-féle gyűjtemény15 nyelvészeti és történettudományi szempontból értékes adatokat tartal-13 A katonai térképek krónikája. Készítette a Magyar Honvédség Térképészeti Hivatala. Budapest, 1996, 6. p. 14 Vö. Horváth-Telekiné: i. m. 14. p. 15 A gyűjtemény annyiban különbözik a felsorolt forrásoktól, hogy nem térképről, hanem kéziratos helynévgyűjteményről van szó. 20
