Simont Attila - Tóth László: Kis lépések nagy politikusa. Szent-Ivány József, a politikus é művelődésszervez (Somorja, 2016)
V. Hátralépve. Szent-Ivány József, a fürdőtulajdonos és sportszervező
Betegségéről az első nyilvános hír 1928 áprilisában jelent meg, amikor a Prágai Magyar Hírlap arról számolt be, hogy a pártvezér meghűlt és ágynak dőlt. Egyben azonban azt is közölték - ami eleve kétségessé tette, hogy tényleg csak meghűlésről van-e szó -, hogy felépüléséhez hosszabb fürdőkúrára lesz szükség, amely idő alatt a párttal kapcsolatos leveleket sem neki, hanem a pártvezetőségnek kell címezni. így 1928 második negyedévének nagy részét fürdőkúrán, az azt követő heteket pedig bejei kastélyában lábadozva töltötte, amely idő alatt sem pártja rendezvényein, sem a nemzetgyűlés ülésein nem vett részt, és a sajtóban sem jelent meg sem írása, sem vele készült interjú. Állapota mindenesetre találgatásokra adott okot, s szinte azonnal olyan felvetések láttak napvilágot, melyek szerint állítólagos betegsége csak fedősztori, amivel azt akarják elfedni, hogy a párton belül félreállították, s hamarosan lemond a pártvezéri tisztségről. Utólag elmondhatjuk, hogy ha a Magyar Nemzeti Párt éléről való lemondása nem is volt aktuális, ám a párton és a szlovenszkói magyar politikán belüli jövője mindenesetre bizonytalanná vált, hiszen nem csupán az OKP-ban, hanem saját pártján belül is voltak olyanok, akik nem ejtettek volna könnyet esetleges távozása miatt. Csakhogy, mint Masirevich követ is jelezte egy korábbi jelentésében (,,...a Magyar Nemzeti Párt parlamenti tagjai [...] határozatlanok és adott esetben teljesen képtelenek volnának a vezetésre”212), mögötte nem voltak olyan személyiségek, akik a helyére léphettek volna. Törköly József, bár az aktivizmust illetően nem egy oldalon álltak, szorosan kötődött hozzá, Holota János ugyanazt a vonalat képviselte, Jaross Andor - akinek ambícióiban nem volt hiány - ekkor még túl fiatal, a komáromiak pedig súlytalanok voltak a párton belül. Talán egyedül Szilassy Béla lehetett volna befutó, ő viszont népszerűtlen volt a párton belül. Azt, hogy Szent-lvány nem csupán a betegsége miatt hiányzik a politika élvonalából, elsőként Törköly József mondta ki, aki a június közepén Királyhelmecen rendezett pártrendezvényen az ellenzéki pártok együttműködésével kapcsolatban azt nyilatkozta, hogy Szent-lvány számára mindennél fontosabb a magyar egység, ám mivel látja, hogy személye akadályt jelenthet az együttműködés előtt, azért addig, ameddig a fenti cél ezt megkívánja, hátrább lépett a tényleges pártvezetői szerepből.213 Törköly beszédének az idejére azonban Szent-lvány egészségi állapota már oly mértékben javulhatott, s lelki válságán is annyira túlléphetett, hogy a visszatérésre készült. Június elején bejei birtokán fogadta a szlovákiai körúton részt vevő brit publicistát, a Trianon előtti szlovák törekvések támogatóját, Seton-Watsont, sőt az MNP Országos Pártvezetőségének június 4-én, Kassán megtartott ülése - bár fizikailag még távol maradt - már az ő forgatókönyve szerint zajlott. Hiába próbálta ugyanis Törköly a határozott ellenzéki és egyben a keresztényszocialistákkal való szorosabb együttműködés irányába terelni a bővebb pártvezetést, a mintegy 180 résztvevő végül Szent-Iványnak a Holota, Nitsch Andor és Richter János által is támogatott iránya mögé sorakozott fel. Ez pedig a keresztényszocialistákkal való szoros együttműködés helyett az összes kisebbségi párt összefogásának a célját és egyfajta mérsékelt aktivizmust jelentett.214 88
