Simont Attila - Tóth László: Kis lépések nagy politikusa. Szent-Ivány József, a politikus é művelődésszervez (Somorja, 2016)
III. A szlovenszkói magyar politika élvonalában
által végül nem engedélyezett) Magyar Népszövetség létrehozása gyakorlatilag a Kisgazdapárt önálló politikai arculatának felszámolását jelentette volna. A pártjának létjogosultságát megkérdőjelező szándékokra Szent-lvány az ellenzéki pártok szoros együttműködésének tervezetével reagált. A kisgazda pártvezetés október 23- án Pöstyénben tartott értekezletén nyilatkozatot fogadott el, amelyben „az ábrándok szövögetése” helyett a reális politika talajára való helyezkedést és - Petrogalli Oszkár ötletét magukévá téve - egy pártközi végrehajtó bizottság létesítését javasolták.114 Ezzel Szentlvány egyszerre határolta el magát a trianoni határok megváltoztatását szorgalmazó kalandor tervektől, s helyezkedett bele a nemzeti egység szorgalmazójának szerepébe - kifogva a szelet az őt támadók vitorlájából. Szent-lványnak azonban nem csupán a szlovákiai magyar közélet (benne a hagyományos birtokos elit) egy részének ellenállását kellett megtörnie, hanem az általuk befolyásolt budapesti kormánykörök tartózkodását is. Pöstyénben kiadott kiáltványa ebből a szempontból jó időben jelent meg, hiszen bár a határrevízióval kapcsolatos budapesti politikában a törésvonalat Bethlen István 1921-es miniszterelnökké való kinevezése jelentette, ám ennek a változásnak már 1920 második felében megágyaztak az akkori események: így a trianoni béke aláírása, majd ratifikálása, a kisantant kiépülésének első lépései, a Franciaországgal folytatott tárgyalások kudarca. Ennek a változásnak a jegyében az 1920 decemberében kinevezett Teleki-kormány legfőbb külpolitikai célkitűzését már a szomszédokkal való gazdasági és politikai kapcsolatok konszolidációja jelentette."5 Mindezeket figyelembe véve Budapest számára a Malcolmes vagy épp Kürthy Lajos által képviselt magatartás helyett kapóra jött Szent-lvány megfontolt hangja. Feltehetően ennek köszönhető, hogy a magyar kormányzat, addigi távolságtartó magatartását feladva, elismerte a Kisgazdapárt működésének és politikájának létjogosultságát. Legalábbis így értelmezhetjük azoknak a megbeszéléseknek az eredményét, amelyeket 1920 novemberében a szlovenszkói magyar pártok vezetői a budapesti Külügyminisztérium megbízottjával, Matuska Péterrel Karlsbadban (Karlovy Vary) folytattak le."6 Itt ugyanis Matuska bejelentette, hogy a budapesti kormány hajlandó a kisgazdapártot erkölcsileg és anyagilag is támogatni, ami egyet jelentett a plurális érdekképviselet elfogadásával, s egyben Szentlvány addigi politikai teljesítményének elismerésével. Abban, hogy Szent-lvány politikai tevékenységét a budapesti kormánykörök is egyre inkább elfogadták, bizonyára belejátszott a csehszlovák nemzetgyűlésben folytatott képviselői munkája is. Az 1920 májusában megválasztott politikusnak a nemzetgyűlés képviselőházába való belépése mindenesetre látványosra sikerült, s egyben jelezte a csehszlovák többség felé, hogy a bejei politikus személyében kellemetlen ellenfelet kapnak. Szentlvány képviselőtársaihoz képest néhány nappal később, csupán 1920. június 1-jén tette le képviselői esküjét. Mivel azonban letartóztatásának a híre megelőzte őt, így amikor első ízben az ülésterembe lépett, először a magyar, majd hozzájuk csatlakozva a szudétanémet honatyák is hangos ovációval fogadták,"7 s az internálások helyszíneire utalva-51
