Simont Attila - Tóth László: Kis lépések nagy politikusa. Szent-Ivány József, a politikus é művelődésszervez (Somorja, 2016)
II. Politikai, közéleti pályájának első lépései
is azt érezhette, hogy a kormány politikája túlságosan urbánus és baloldali, s egyébként sem képviseli eléggé a birtokosok és gazdák érdekeit. Ez játszhatott közre abban, hogy egyike volt azoknak a politikusoknak, akik 1918. december 3-án megalakították az Országos Földmíves Pártot (OFP). Az alapító gyűlésen Szent-lvány József maga is felszólalt, sót - értékelve azt, hogy Gömör az egyik legmegszervezettebb térsége volt az országnak - a párt egyik alelnökének választották.78 A Meskó Pál vezette párt ugyan elsősorban a gazdák és a középbirtokos réteg érdekeit képviselte, ám a szegényebb földműveseket is igyekezett megszólítani, s egyfajta széles körű parasztegység kialakítására törekedett.79 Programjának középpontjában az ország területi épségének megőrzése mellett az általános és titkos választójog és a földbirtokreform követelése is szerepelt, ám a földbirtokok államosítását határozottan elutasította. A pártba tömörült birtokosok és gazdák ugyanis azon a véleményen voltak, hogy a magyar mezőgazdasági termelés gerincét elsősorban a mintaszerű gazdálkodást folytató, modernizált középbirtoknak kell alkotnia. Amely program Szent-lvány elképzeléseinek teljes mértékben megfelelt, s feltételezhetően ő maga is részt vett a pártprogram egyes pontjainak a kidolgozásában. Politikai tevékenységének súlypontja azonban továbbra is a megyei politikára esett, s a következő napokban és hetekben elsősorban az új párt Gömör megyei szervezeti hálózatának és az ennek hátországául szolgáló földművestanácsoknak a kiépítésével volt elfoglalva. 1918. december 7-én az összes megye közül elsőként épp Gömörben,80 a rimaszombati Hungária Szálló nagytermében rendezett gyűlésen alakult meg a párt első megyei szervezete, ahol a mintegy 600 résztvevő Szent-lványi Józsefet a párt megyei elnökévé választotta.81 A következő napokban pedig a megye számos településén jött létre a földműves párt helyi szervezete, illetve alakították meg a párt háttérszervezetéül szolgáló földművestanácsokat. Ezeken a gyűléseken gyakran maga Szent-lvány József is megjelent, aki felszólalásaiban a gazdatársadalom érdekvédelme mellett a demokratikus átalakulás és a bolsevik és szociáldemokrata eszmék elleni küzdelem fontosságára hívta fel a figyelmet. Nem csoda, hogy a szintén erőteljes építkezésbe kezdő baloldali mozgalmak az egyik fő ellenfelüket látták benne, s megmozdulásaikon hevesen támadták. A sajtóban is teret kapó polémia során a baloldal azzal vádolta Szent-lványt, hogy a háborús üzleteiből gazdagodott meg, hogy felekezeti gyűlölséget szít, s az általa hirdetett népuralom célja nem más, mint a zsidóság hatalmi ambícióinak a kiszolgálása.82 Közben január elején bekövetkezett, amitől Szent-lvány annyira tartott: a csehszlovák légiók egységei a karácsonyi Vix-jegyzékben kijelölt demarkációs vonalra előrenyomulva megszállták Gömör magyarok lakta térségeinek nagy részét. S bár a megszállók Rimaszombatba is bevonultak, a megyei közigazgatás jórészt a helyén maradt, és továbbra is a székhelyét Putnokra áthelyező megyeközpont utasításait követte. Miközben a közvetlenül Tornaija alatt húzódó demarkációs vonal a család gömöri birtokait valósággal kettészelte, maga Szent-lvány változatlanul magyarországi politikusként viselkedett, s aktív szerepet játszott az Országos Földmíves Párt korántsem nyugalmas életében. 37
