Simont Attila - Tóth László: Kis lépések nagy politikusa. Szent-Ivány József, a politikus é művelődésszervez (Somorja, 2016)
II. Politikai, közéleti pályájának első lépései
között szerveződő Felvidéki Magyar Szövetség tagjai között, sőt ő volt a Szövetség ideiglenes végrehajtó bizottságának a titkára.59 Ez a szerep bizonyos mértékig már a jövőbe mutatott, hiszen a bizottság által kibocsátott közlemény elsősorban a Felvidéket fenyegető pánszláv veszélyt jelölte meg megalakulása okaként, miközben azt a célt tűzte ki, hogy útját állja a cseh gazdasági és szellemi behatolásnak, s hogy a saját eszközeivel hozzájáruljon a magyar állameszme megerősítéséhez. A fiatal birtokos azonban a szervezetben életkora és hiányzó társadalmi tekintélye miatt komolyabb szerepet még nem játszhatott. Már csak azért sem, mivel a kezdetben csupán felvidéki programmal jelentkező szerveződés hamarosan országos dimenziót kapott, s végül Országos Magyar Szövetség néven alakult meg, olyan neves közéleti személyiségek vezetése mellett, mint gróf Esterházy János,60 Jancsó Benedek, Herczeg Ferenc és mások. Szent-Ivány József a Szövetség 1903. szeptember 19-i kassai alakuló gyűlésén61 megválasztott tisztikarába nem került be, s arról pedig, hogy a továbbiakban fejtett-e ki valamilyen tevékenységet az egyesületben, semmiféle ismerettel nem rendelkezünk. Szent-Ivány József 1918 előtt elsősorban birtokos volt, akinek Gömörben hétezer, Liptóban pedig négyezer katasztrális hold nagyságú birtokon kellett gazdálkodnia. Ez akár egész életét lekötő, teljes embert kívánó feladat is lehetett volna számára, ám ő már fiatal felnőtt korától többre vágyott, mint hogy a vidéki birtokosok egyhangú és provinciális életét élje. Birtokosi feladatát kezdettől fogva nem csupán a gazdálkodás irányításában látta, hanem sokkal általánosabb feladatokat fogalmazott meg a maga számára. Később lejegyzett sorai szerint „ideálom a falu gazdasági, kulturális felemelése. Nem azokkal az eszközökkel, amelyeket régente is, most is sokan jónak és helyesnek tartottak és tartanak - tehát az egyoldalú és a politikai céljuknak vagy magánérdekeiknek éppen megfelelő műveltség terjesztésével, de úgy, hogy a községek lakosai között éppen azokat a műveket terjesztettem, melyek felfogásommal ellentétben állottak, azért, hogy mindenki önmaga győződhessen meg a például már különben is beteg Marx-teória (szociáldemokrata program) tarthatatlanságáról. Hittem, hogy csak a színvonal minden téren való emelkedése képes az emberiséget megmenteni a hazug próféták és népvezérek romboló munkájától, és biztosítja a szabadság egészséges gyümölcseit, az elégedettséget és boldogságot”.62 Ennek a gondolatnak a jegyében kapcsolódott be a Gömör-Kishont Megyei Gazdasági Egyesület munkájába is, amelynek egyik alapítója és fiatal kora ellenére igazgatóválasztmányi tagja volt. 1912-ben a már koros elnök, Szent-Ivány Árpád mellé alelnökké választották, ami lényegében azt jelentette, hogy ő végezte az Egyesület irányításának gyakorlati teendőit. 1918 februárjában pedig az idős korára való tekintettel az elnöki tisztségről lemondott Szent-Ivány Árpád helyére őt választották meg az országos viszonylatban is az egyik legjobban megszervezett és működő megyei gazdasági egyesület vezetőjének.63 Jórészt tevékenységének köszönhető, hogy a Gömör-Kishont Megyei Gazdasági Egyesület tagsága 1918 végén már megközelítette a nyolcezer főt.64 Aktivitását 31
