Simont Attila - Tóth László: Kis lépések nagy politikusa. Szent-Ivány József, a politikus é művelődésszervez (Somorja, 2016)
XI. Jegyzetek
515 PMH, 1932. január 1., 1. Szent-lvány József: Induláshoz. 516 A Kenyér, 1937. szeptember 1., 1. sz., 1. 517 PIM Médiatár OR1159/2. Tasi József beszélgetése Szent-lvány Sárával és Szent-lvány Katalinnal 1984. június 12-én. 518 AMV-PMV 225, k. 1091, 14957/37. prez. 519 Szent-lvány József: Gabonamonopólium Csehszlovákiában. Budapest, Athenaeum, [1943], 328. 520 Gaucsík István: A jog erejével. Pozsony, Kalligram, 2008, 11. 521 Fonod Zoltán: Üzenet Pozsony/Bratislava, Madách-Posonium, 2002, 218. 522 Lásd Csanda Sándor: Első'nemzedék, Bratislava, Tatran Magyar Üzem, 1968. 523 Lásd a szó Magyar Értelmező’ Kéziszótár-beli első' jelentését! 524 In PMH, 1933. április 16., 17. Zerdahelyi József: Elveszett kor egy darabja... 525 PIM. M. 100/2836/1. Móricz Zsigmond levele Szent-lvány Józsefhez, Budapest, 1929. április 1 5. 526 PIM. M. 100/2071 /1. Szent-lvány József levele Móricz Zsigmondhoz, Beje, 1929. április I 7. 527 Móricz Virág: Móricz Zsigmond szerkesztő úr. Budapest, Szépirodalmi Könyvkiadó, 1967, 344-346. Móricz Zsigmond levele Szent-lvány Józsefhez, Budapest, 1931. november 25. 528 PIM M. 100/2074/9. Szent-lvány József Móricz Zsigmondhoz. Beje, 1931. december 6. 529 PMH, 1932. május 22., 5. Új köntösben, magasnívójú tartalommal jelent meg a csehszlovákiai magyar kultúrélet irányító orgánumának, a Magyar írásnak harmadik száma. - Bársony István tudvalévőén a 19-20. század fordulójának egyik népszerű, elsősorban természetismerete, illetve természetimádata miatt kedvelt, a szakma által is becsült elbeszélője volt. Hitvallása: „A természet költője nem mesemondó. Hitet kell tennie arról, hogy igazat ír. Egyetlen sort se írtam le a természetről, amelynek az igazságáról meg ne győződtem volna” 530 Uo. 531 Zerdahelyi József: Az írónak mondanivalója van. In uő: Egy tőnek három fakadása. Tomalja-Tomal’a, Kazinczy Könyv- és Lapkiadó Szövetkezet, [1935], 5. 532 OSZK Kézirattár, Fond 158 (Sziklay Ferenc hagyaték), 24. doboz. Forgách Géza levele Sziklay Ferenchez, Prága, 1935. augusztus 19. 533 PMH, 1935. szeptember 1., 13. n. p. [Neubauer Pál]: Zerdahelyi József: Egy tőnek három fakadása. 534 Magyar Figyelő, 1935. 2-4. sz., 316-317. Szalatnai Rezső: Zerdahelyi József: Egy tőnek három fakadása. 535 Népszava, 1935. június 16., 19. (ny. i.) [Nyigri Imre]: Gömöri alakok. 536 Kemény [G.] Gábor: így tűnt el egy gondolat, I 18. 537 A minősítés Csanda Sándoré; lásd: uő: A szlovákiai Magyar írás (1932-1937) irodalomszemlélete, in uő: Nemzetiségi irodalmunk és kapcsolatai, 73. - Másutt Csanda a provincializmussal, dilettantizmussal is kapcsolatba hozza Zerdahelyi „népieskedő elbeszéléseit”. Uo., 78. - Zerdahelyi/Szent-lvány szépírói munkásságát Filep Tamás Gusztáv is a „népi tárgyú” prózához sorolja, mely viszont „formai megoldásai okán” is kiemelkedik a többi közül. Filep Tamás Gusztáv: A (cseh)szlovákiai magyar irodalom, tudományosság és könyvkiadás nyolc évtizede. In A (cseh)szlovákiai magyar művelődés története 1918-198 111., 58. 538 Lásd: PMH, 1932. január 24., 3-4. Zerdahelyi József: Szeretek szomorú lenni... 539 Lásd: PMH, 1933. április 16., 17-18. és 1933. április 23., 6. Zerdahelyi József: Elveszett kor egy darabja... 540 Bár meggondolandó ezzel kapcsolatban Neubauer Pál különvéleménye is, aki szerint a Móricz-hatást gyanító olvasó Zerdahelyi írásainak olvastán hamarosan ráeszmél, hogy „más zenekarral van dolga: más a vezérszólam, más az ellenpontozat, a változatok elrendezése más zenei tőből fakad s más zeneszerző vezényli ezt a zenét”. PMH, 1935. szeptember 1., 13. n. p. [Neubauer Pál]: Zerdahelyi József: Egy tőnek három fakadása. 541 A Kenyér, 1937. október !.. 3-4.; 1937. október 15., 3-4.; 1937. november I., 3-4.; 1937. november 15., 3-4.; 1937. december 1., 3.; 1937. december 25., 3-4.; 1938. január 1., 3. 542 PMH, 1935. szeptember 1., 13. n. p. [Neubauer Pál]: Zerdahelyi József: Egy tőnek három fakadása. 543 A szlovákiai magyar politika 1938-as magatartásával kapcsolatban lásd Simon Attila: Egy rövid esztendő krónikája. A szlovákiai magyarok 1938-ban. Somorja, Fórum Kisebbségkutató Intézet, 2010. 544 Ezt az információt más források nem erősítik meg. 545 SNA, f. fond Krajinský úrad Bratislava (KÚ Ba), k. 254, 9559/1938.prez. A fenti találgatások szempontjából nem érdektelen, hogy Juraj Purgat az 1970-ben kiadott munkájában az általa használt forrás megnevezése nélkül arról írt, hogy 1938-ban kísérlet történt egy aktivista magyar párt létrehozására, ám sikertelenül. Vö. Purgat, Juraj: Od trianonu po Košice. K maďarskej otázke k Československu. Bratislava, Epocha, 1970, 86. 222
