Simont Attila - Tóth László: Kis lépések nagy politikusa. Szent-Ivány József, a politikus é művelődésszervez (Somorja, 2016)
XI. Jegyzetek
221 Společná československá digitálni' parlamentní' knihovna. Poslanecká snémovna — tiský, 1763/XVI1. Interpelláció a belügyminiszter úrhoz, a jubileummal kapcsolatos közigazgatási visszaélések tárgyában. http://www.psp.cz/eknih/l925ns/ps/tisky/tl863_04.htm. Letöltve: 2016. június 7. 222 Az idézett kifejezés Apor Gábornak, a budapesti Külügyminisztérium politikai osztályvezetőjének leveléből származik. Lásd Angyal: Dokumentumok, i. m. 394. 223 A fürdő történetével kapcsolatban lásd Hlavienka, ján - Urbanová, Monika: Liptovský Ján. V skratke z dejín baníctva, turizmu a kúpeľníctva. Liptovský Ján, Obecný úrad v Liptovskom Jáne, 2010. 224 PMH, 1930. március 18., 8. [Szvatkó Pál]: Három nap az ismeretlen szépség birodalmában. Lelkes különvélemény a Szentiváni Kúriáról. 225 Magyar Távirati Irodai hírei 1920-1956, Napi Hírek, 1928. augusztus 26. Letöltve: 2016. június 6. 226 Autómobil Motorsport, 1929. augusztus 12, 32. Szlovenszkói magyar földbirtokosok autótúrája Magyarországon. 227 Szent-lvány Géza: Egy vadászéleten át. Szeged, Lázi Kiadó, 2014, 287-291. 228 Vadász Újság, 1938. december 25., 1. p. Szent-lvány József: Karácsonyi gondolatok. 229 Turczel Lajos: A csehszlovákiai magyar irodalom hat évtizede. In uő: Tanulmányok és emlékezések. Bratislava, Madách Könyvkiadó, 1987, 8-9. 230 Mindenképpen ajánlatos azonban az adott fogalom értelmezésénél figyelembe venni azokat a korszerű és széles körű vizsgálatok tárgyává tett történeti-politikai-etnikai-szociológiai s egyéb szempontokat és meggondolásokat is, melyeket Filep Tamás Gusztáv Terminológiai dilemmák-a (cseh)szlováldai magyar irodalom határai című alapos és körültekintő, 1995-ben, illetve 2003-ban írt terminológiai tanulmányában fejtett ki. Lásd: Filep Tamás Gusztáv: Terminológiai dilemmák - a (cseh)szlovákiai magyar irodalom határai. In uő: A hagyomány felemelt tőre, 1 51-166., különös tekintettel: 155-157. 231 Nyugat, 1930. január 1 .,1. sz. Simándy Pál: A szlovenszkói magyar irodalom tíz éve. 232 PMH, 1931. december 25., 19. Sziklay Ferenc: Tíz év után. - Sziklay, tisztségénél fogva is, már a Prágai Magyar Hírlap első számainak egyikében pontos látleletet adott az előállt helyzetről. Lásd: PMH. 1922. június 11., 2. Sziklay Ferenc: Kulturális helyzetünk. 233 Irodalmi Szemle. 1967. október, 8. sz., 720. Győry Dezső: Az „újarcú magyarok” regénye II. - Keveset idézett allegorikus verse Győrynek az országvesztés/országváltás utáni hónapok kilátástalanságát hitelesen ábrázoló, s az előállt helyzetet baljós képekben festő, 1920-as Varjak postája, mely sokak életérzését - beleértve Szent-lványét is - ragadta meg, elnyerve egyúttal rokonszenvüket is: „Tegnapról mára leégett a porta. / Az udvar üszkös, az élet megállt”, melyben az utódállamokba szorult magyarságrészeket a „porta szélén” gubbasztó „három bús fa” jeleníti meg. Győry Dezső: Varjak postája. In uő: Százados adósság. Rimaszombat, 1923, 12. Újabb kiadásban: In uő: Kiáltó szó. Válogatott versek. Válogatta és az utószót írta: Szeberényi Zoltán. Bratislava, Madách Könyvkiadó, 1983, 9. - Érzékeli a helyzet fonákságát és visszásságait, melybe az Osztrák-Magyar Monarchia bukása után Csehszlovákiának ítélt észak-magyarországi területek túlnyomórészt őshonos lakossága - „többségében akarata ellenére [kiemelés -T. L.]” - került, napjaink szlovák (politika)történésze, Michal Olejník is. S bár igaz, hogy e népesség esetében a nemzeti lét státusának elvesztését annak „privilegizált helyzetétől” való megfosztásaként értelmezi, elismeri, hogy az kétségtelen hatással volt rá mind politikai, mind gazdasági és társadalmi téren. Minek következtében annak politikai, gazdasági és értelmiségi tényezői a köztársaságba való „betagolásukaf negatívumként élték meg. Olejník szerint kedvezőtlenül befolyásolta emellett a szlovákiai magyar lakosság helyzetét a Csehszlovákia és Magyarország közti feszült viszony, s mindez együtt magyarázhatja, hogy „a magyar kisebbség tagjai [...] hirtelen túszhelyzetben érezték magukat". Olejník, Milan: Reakcie maďarských politických elít na geopolitickú realitu Československej republiky. In Gabzdilová, Soňa kol. (szerk.): Vybrané aspekty postavenia maďarskej minority na Slovensku v rokoch 1918-1929. Košice, Spoločenskovedný ústav SAV, 201 1,67-68. 234 Szalatnai Rezső: Szlovenszkói magyar líra. In Új magyar líra. A szlovenszkói és kárpátaljai magyar költők lírai antológiája 1919-1936. Szerkesztette és kiadta: Wallentinyi Samu, Rimaszombat, é. n. [1937], 10. 235 Sziklay Ferenc egy, a Képes Hét - a Prágai Magyar Hírlap irodalmi melléklete - ügyében Szvatkó Pálhoz írt levelében 1928-ban ezt „kényszer-decentralizációnak”, „szükséges decentralizációnak" nevezte, magát pedig ennek „fanatikus előmunkásaként” jellemezte. OSZK Kézirattár Fond 158. (Sziklay Ferenc hagyaték), 5. doboz. Sziklay Ferenc levele Szvatkó Pálhoz, Kassa, 1928. november 26. 236 Filep Tamás Gusztáv: A (cseh)szlovákiai magyar kisebbség társadalmi és kulturális életéről 1919-1945. In uő: A hagyomány felemelt tőre, 346. 237 Filep Tamás Gusztáv: A kisebbségi magyar kultúra, művészet, művelődés, tudományosság intézményei és teljesítményei. In Bárdi Nándor, Fedinec Csilla, Szarka László (szerk.): Kisebbségi magyar közösségek a 20. században. Budapest, Gondolat - MTA Kisebbségkutató Intézet, 2008. 128. 210
