Simont Attila - Tóth László: Kis lépések nagy politikusa. Szent-Ivány József, a politikus é művelődésszervez (Somorja, 2016)
X. A földi pálya végén
A haláláról szóló híradások, illetve az életéről, munkásságáról napvilágot látott méltatások - amelyekből a túlzó jelzők sem hiányoztak - a felvidéki magyarságért kifejtett állhatatos és céltudatos gazdaságszervező, köz- és hitéleti, valamint politikai tevékenysége mellett kivétel nélkül kiemelték a kisebbségi kulturális életben és irodalomban játszott szerepét.567 Az Országgyűlés Képviselőháza már másnapi ülésén, december 2-án megemlékezett elhunytáról. Tasnádi Nagy András, a Képviselőház elnöke, megemlékezésében - melyet a Ház állva hallgatott végig - „nagy műveltségű, széles látókörű férfiúnak” nevezte az elhunytat, akinek „Halála súlyos vesztesége a magyar közéletnek és elsősorban a felvidéki magyarságnak, mely neki is köszönheti, hogy a cseh megszállás alatt magára talált”, majd indítványozta, hogy a politikus emlékét kegyeletük jeléül a képviselőházi jegyzőkönyvben is örökítsék meg.568 Vargha Sándor a Felvidék Krisztoforuszát látta benne, aki - mint legendabeli őse, ki hatalmas vállára véve vitte át az örvénylő folyó túlsó partjára a kis Jézust - „a gyűlölet megáradt és tajtékzó vizeiben [...] a magyar nemzeti kisebbségi életnek minden terhét és kockázatát” vette a vállára, és személyében a sokoldalúan képzett nemzetgazdásztól, esztétától, nyelvésztől, történésztől, „páratlan szervező elmétől”, „nagyvonalú politikustól” és az evangélikus egyház „meggyőződéses, hithű, munkás, építő, szervező vezérférfiától”, a „magyar népi politikának kimagasló úttörőjétől” búcsúzott, aki „alulról szervezte a magyarságot”.569 Mivel a Szent-Iványak családi sírhelye idegen ország, Szlovákia területén, Liptószentivánban volt, a család úgy határozott, hogy elfogadja a főváros által felajánlott díszsírhelyet, s így Szent-lvány József temetésére Budapesten, a Kerepesi úti temetőben került sor 1941. december 1 1 -én. A gyászszertartásán ott volt a magyar politikai élet és az Országgyűlés több rangos képviselője. Ez utóbbiak közt például Tasnádi Nagy András képviselőházi elnök, valamint Szinyei Merse Jenő alelnök, továbbá megjelentek a felvidéki felsőházi tagok és országgyűlési képviselők Szüllő Géza, Jaross Andor és Szilassy Béla vezetésével, s jelen volt a magyar közigazgatás és államigazgatás számos neves tisztségviselője is. Soldos Béla főispánnal az élén természetesen képviseltette magát a temetésen Gömör-Kishont vármegye küldöttsége, s jelen voltak Beje község és a bejei református egyház küldöttei, nemkülönben ott volt Mécs László költő. Thuróczy Zoltán evangélikus püspök gyászbeszédében „a magyarságához és hitéhez mindig hűséges és önfeláldozóan munkálkodó férfit” emelte ki az elhunytban, aki „Maradhatott volna csendben és békén [...], de ő megérezte, hogy név, családi hagyomány és Isten hívó szava az élre kényszeríti, vezérnek parancsolja”, hiszen „Aki látta Szent-lványt járni a megszállott földön, pártot szervezni, lelket tartani, embereket menteni, kicsi falvak füstös szobáiban és egy ellenséges parlament arénájában nekifeszült mellel vihart állani, tudja jól, hogy csak Istentől rendelt, küldetést vállaló hősök tudnak így élni”.570 A további gyász- és sírbeszédeket Lukács Béla, a Magyar Élet Pártjának országos elnöke, Fodor Jenő felsőházi tag, valamint Földessy Gyula és Giller János mondták, a sírnál pedig egyháza nevében Smíd István Lehel rozsnyói főesperes imádkozott az elhunyt lelkének üdvéért. 196
