Simont Attila - Tóth László: Kis lépések nagy politikusa. Szent-Ivány József, a politikus é művelődésszervez (Somorja, 2016)

IX. Újra a pesti politikában

mások, ő is elfogadta a „zsidókérdés megoldásának” szükségszerűségét, s benne sem volt elegendő' eró' ahhoz, hogy el tudja magát határolni attól a hangos uszítástól, ami akkor a magyarországi közbeszédben folyt. Ám épp a szociáldemokrata Borovszky Géza egy elejtett megjegyzéséből feltételezzük, ő nem osztotta teljes mértékben a felvidéki Magyar Párt hivatalos álláspontját. Borovszky ugyanis a felvidéki zsidóság magatartását védő írásában Szent-lványt idézte a védelem tanújaként, aki - nem tudni, mikor és milyen nyilvánosság előtt - a zsidóság egészét támadó szavakra reagálva kijelentette, hogy „egypár zsidó árulásáért nem szabad az egész magyar zsidóságot elítélni”.564 Az már ismét más kérdés, hogy a második zsidótörvény megszavazásával ő is azt tette.

IX. 3. Egy életpálya korai lezárulása

Noha a trianoni határok revíziója, s az, hogy otthona, Beje ismét Magyarország része lett, mintha visszaadta volna korábbi közéleti aktivitását és erejét, ez azonban csak néhány hónapig tartott, és 1939 nyarától Szent-lvány ismét eltűnt a közéletből. Az életéből még hátralévő mintegy két és fél évben az országgyűlés képviseló'házában csupán két felszólalását jegyezték (egyszer még 1939 októberében, a földbirtok-politikai reformok kapcsán szólalt fel, a második alkalommal pedig 1941-ben, amikora pénzügyminiszter által beterjesztett gazdasági programjavaslathoz szólt hozzá), ezen kívül azonban érdemben már nem szólalt meg a politikai élettel kapcsolatban. Ha - nagyritkán - megjelent a neve a hírlapokban, az általában valamiféle társadalmi esemény vagy reprezentatív szerepe kapcsán történt. Mint amikor 1939. június 6-án a Rimaszombathoz közeli, s az 1939. márciusi szlovák-magyar határkiigazítás idején Magyarországhoz visszakerült Balogpádár község díszpolgárává választották, vagy amikor 1939 májusában megválasztották a Magyar Sakkszövetség országos elnökévé.

Ez utóbbira a Magyar Sakkszövetségnek azon az 1939. április 30-i rendkívüli közgyűlésén került sor, ahol a felvidéki csapatok is csatlakoztak a magyar sakkélethez. Az ülésen a meglehetősen rossz állapotban lévő szövetség irányítását a Hangya ügyvezető igazgatója, Ferenczy Gyula által előterjesztett vezetőség vette át. Szent-lvány valamivel több mint két évig vezette a sakkszövetséget, bár esetében tisztán díszelnöki pozícióról volt szó, hiszen a szövetség irányításához szükséges ideje és energiája hiányzott. Igaz, maga is szeretett sakkozni, s figyelemmel kísérte a versenysakkot is, a húszas évek végén pedig Szentivánfürdó'n maga is szervezett sakkversenyt.

Az elismerések ekkor már a politikából kifelé menő közéleti személyiségnek szóltak, mint akkor, amikor 1941 tavaszán a kormányzó a nemzet érdekében teljesített áldozatkész szolgálataiért a Magyar Érdemrend középkeresztjét csillaggal adományozta neki.565 Ekkoriban azonban már egyre többet betegeskedett, s gyakorlatilag teljesen visszavonult a közélettől. Örömet kiterjedt családja szerzett neki: fia, józsef, aki egyre feljebb került a tudományos életben, s persze lányai, illetve unokái. A szép és békés öregkor azonban nem adatott meg neki.

192