Simont Attila - Tóth László: Kis lépések nagy politikusa. Szent-Ivány József, a politikus é művelődésszervez (Somorja, 2016)
IX. Újra a pesti politikában
Szlovákia autonómiája került a követelések középpontjába, ami lényegében a szudétanémetek által is követelt etnikai elvű revízió irányába mutatott.543 A müncheni döntést követően, amely befoltozhatatlan rést ütött a versailles-i rendszeren, nyilvánvalóvá vált, hogy a trianoni csehszlovák-magyar határ megváltoztatása is csak napok, hetek kérdése. Október első napjaiban ezt követelve vonult utcára a szlovákiai magyarság, október 7-én pedig az EMP vezető politikusai bejelentették a Magyar Nemzeti Tanács megalakulását, amelynek lényegében az volt a feladata, hogy képviselje a szlovenszkói magyar társadalmat a határmódosítás heteiben. S bár az október 9-én Komáromban megkezdődött kétoldalú magyar-csehszlovák tárgyalások látszólag eredmény nélkül végződtek, a kérdés ekkor már nem az volt: lesz-e határmódosítás, hanem az: mikor és milyen mértékű. Szent-lvány József lényegében 1936 tavaszától nem vett részt a felvidéki magyar politika irányításában, sőt Prágába is csak ritkán utazott; a képviselőház üléseiről való hiányzását általában betegségével indokolta. Gyakori távolléte kapcsán 1938 januárjában a Lidové noviny című cseh lap ismét végleges budapesti letelepedéséről írt, illetve arról is beszámolt, hogy a gömöri politikus belépett a budapesti Pesti Hírlap szerkesztőségébe.544 Ennek ellenére a csehszlovák belügy továbbra is figyelemmel kísérte tevékenységét, s amikor 1938 februárjában néhány napra megjelent Prágában és Kassán, ahol az Egyesült Magyar Párt különböző szintű vezetőivel tárgyalt, azonnal megindultak a találgatások, vajon nem egy aktivista politikai erő szervezésén töri-e a fejét.545 Valójában azonban nemzetgyűlési mandátumáról tárgyalhatott, hiszen korábban az is szóba került, hogy visszaadja azt. Csakhogy ebben az esetben az amúgy szlovák nemzetiségű keresztényszocialista Fedor Miklós ülhetett volna be a megüresedett képviselői székbe, s ezt az EMP vezetői szerették volna elkerülni. Ezért inkább maradásra bírták Szent-lványt, sőt még egy nagyobb - több mint egymillió koronás - támogatást is intéztek számára Budapesten, hogy pénzügyi problémáit kezelni tudja.546 A pesti segítségnek és annak a szándéknak, hogy Szent-lvány maradjon még benn a politikában, lehetett a következménye, hogy 1938 tavaszán többet tartózkodott Prágában. Ö volt például az, aki, amikor 1938. május 1-jén a cseh rendőrség a prágai magyar diákmenzáról - a csehszlovák himnusz alatti állítólagos hangoskodásuk miatt - nyolc magyar egyetemistát letartóztatott, közbenjárt a rendőrségen, s kihozta őket a fogdából.547 Mindez azonban mit sem változtatott azon, hogy a szlovenszkói magyar politikára már vajmi kevés befolyással bírt, s így kimaradt azokból a döntő fontosságú tárgyalásokból is, amelyek 1938 tavaszán az EMP és a kormányzat között folytak. A nemzetiségi statútumról Milan Hodža miniszterelnökkel folytatott tárgyalásokon Esterházy, jaross, Szüllő és Korláth Endre képviselték a pártot, mint ahogy az angol közvetítővel, Lord Runcimannel is csak a pártelnökök találkoztak. De nem kapott szerepet abban a szakértői csapatban sem, amely az 1938 tavaszán a kormánynak benyújtott 81 pontos memorandumot kidolgozta, vagy amelyik a nyár folyamán a kormány által átadott statútum szövegét véleményezte. Még 186
