Simont Attila - Tóth László: Kis lépések nagy politikusa. Szent-Ivány József, a politikus é művelődésszervez (Somorja, 2016)

VIII. A kíváncsi gazda. Szent-Ivány szakirodalmi és szépírói munkássága, szerkesztői vállalkozásai

mindenkinek eledele, mindenkinek gondja, mindenkinek vágya. Ezért választottuk címül. Elmegyünk a széles magyar mezőre, oda, ahol az acélosszemű búza kalásza Isten segedelméből és ember verejtékéből érésbe hajlik, és odakínálja alázatos fejét a népnek. [...] És ahol csak híjjával van, pótolni akarjuk, ahol bőven dagasztják, ott megjavítani ígérjük, tanítással, okosítással, mert »elvész az a nép, amely tudomány nélkül való«.” A Hóseás próféta könyvéből vett szentenciát élére illesztő lap jellegéről, irányultságáról, tartalmáról már rovatcímei (témakörei) is sokat elárulnak: Ősmagyarok; Magyar jövő; A gazda-, Az iparos-, Kereskedő-, Munkás; Testnevelés; Egészség; Gazdasszony; Krónika; Az adó; A polgár-, Naptár; A munka törvénye - azaz szándékai szerint a magyar társadalom egészét igyekezett megszólítani, s a „Művelődni muszáj!” kezdettől vallott programja jegyében a „tiszta, sallangmentes tudás” fóruma kíván lenni.516 A Kenyér némi szépirodalmi anyagot is közölt; mindenekelőtt a politikus író, lapalapító főszerkesztő Ősmagyarok világa című, a honfoglalást megelőző időkben, illetve a honfoglalás idején játszódó, regényes ismeretterjesztésként, a témához kapcsolódó történelmi ismeretek, mondák szépirodalmi feldolgozásaként is felfogható folytatásos történetét (Szerdahelyi, illetve Zerdahelyi név alatt, s több rész aláírás nélkül), valamint néhány korábbi novelláját, karcolatát. Mindemellett Szent-Ivány József A gazda címmel egy gazdasági tanácsadó rovatot is vezetett (melybe néha maga is írt). A lap kevés számú, nevéről ismert munkatársa közül még dr. Szent-Ivány Géza nevét kell megemlíteni itt, aki Törvényes ügyek címmel a jogi rovatot írta. Gyakoriak voltak a lapban a különböző időszerű hírek, érdekességek. Szent-Ivány József lánya, Szent- Ivány Katalin közlése szerint a lap szinte családi vállalkozásnak volt tekinthető, melynek szerkesztőségi és kiadóhivatali adminisztrálását rövid fennállása alatt ő végezte egymaga.517 A lap kiadását a kormányzat szubvenciója tette lehetővé, sőt Szent-Ivány azt is elérte, hogy az összes könyvtár és gazdasági egyesület megrendelje a lapot, amely így tizenötezres példányszámban jelenhetett meg, biztosítva a rentabilitását.518 Csakhogy a projekt mégsem bizonyult hosszú életűnek, s a lap lényegében egy év után - egyelőre ismeretlen okból - megszűnt.

Már Szent-Ivány József halála után, 1943-ban, Budapesten látott napvilágot a neve alatt a Gabonamonopólium Csehszlovákiában című, a „csehszlovák politikai eszme gazdasági ellentmondásait” tárgyaló, s mellékletként az 1936/1937-es és 1938/1939-es gazdasági évre szóló kimutatásokat is tartalmazó gazdaságpolitikai kötet.519 Ebben az Osztrák-Magyar Monarchián belüli történelmi országok első világháború előtti, valamint Csehszlovákia megalakulásakor'! gazdasági helyzetének taglalásától elindulva a szerző hosszan elemzi az új állam gazdaságpolitikáját, továbbá részletesen tájékoztat a gabonamonopólium prágai kormány általi, 1934-es bevezetésétől az ország széthullásáig eltelt időszakról, a mellékletben annak történetéhez közöl dokumentumokat és kimutatásokat. Kiváló és hézagpótló gazdaságtörténeti monográfiájában legutóbb Gaucsík István hivatkozott erre a munkára, egy alapjában helytálló felsorolásban említette - kissé oda nem illően - „az első bécsi döntés idején” megjelent azon értékelések között, melyek „megle-