Simont Attila - Tóth László: Kis lépések nagy politikusa. Szent-Ivány József, a politikus é művelődésszervez (Somorja, 2016)
VII. Új eszmék jegyében
Fiatal Magyarok Munkacsoportjának, 1933 őszén pedig a Prágai Magyar Hírlapot kényszerítették - nem véletlenül a Magyar Újág indulásának az időszakában - háromhavi kényszerszünetre. A két ellenzéki magyar párton belül komolyan számolni kezdtek a magyar pártok hatósági betiltásával is - ám erre végül nem került sor. A Szent-Ivány politikai magatartásában bekövetkezett változást jelzi, hogy ebben a helyzetben nem Szüllő vagy Esterházy, hanem ő képviselte a leginkább intranzigens álláspontot, s a prágai kormányzat retorziói nem óvatosságot, hanem egyre határozottabb ellenzéki hangvételt váltottak ki belőle. Mint a nemzetgyűlés képviselőházának költségvetési vitájában 1933 októberében elmondott felszólalásában is, amelyben a gazdasági válság és a nyomor eredendő forrásaként a világháborút lezáró békerendszer igazságtalanságát nevezte meg, s kemény kritikát mondott a Dél-Szlovákiát érintő kormánypolitika intézkedéseiről: „több mint 70.000 hektár földet vettek el színmagyar területen magyar földbirtokosok kezéből és osztottak ki munka nélkül maradt mezőgazdasági cselédek és munkások szája elől csehszlovák telepeseknek és csehszlovák maradékbirtokosoknak. Kegyetlenül és tervszerűen építették le a gyáripart, vagy a cseh nagytőke martalékául dobták oda. A leszerelt gyárak egy részét a Morván túl építették fel, hogy ott csökkentsék a munkanélküliséget [...] Elbocsátották a magyar tisztviselőket és magyar alkalmazottakat és megrakták a hivatalokat csehekkel, a vasúti műhelyeket cseh munkásokkal, a pályamunkások helyére új, Morván túli munkásokat hoztak. Ezek részére egymás után állítják fel a csehszlovák iskolákat százszázalékos magyar községekben és ezekbe az új iskolákba bekényszerítik azokat a magyar gyermekeket, akiknek szülei valamelyes függőségben állnak a kormánnyal szemben és ugyanide csalogatják ingyen könyv, ruha és egyebek osztogatásával a magyar szülők gyermekeit.”490 Beszédében az általa imperialistának nevezett „cseh” kormánypolitikával a szlovenszkói magyarság jogkövető magatartását állította szembe, és teljes egyenjogúságot követelt a magyarságnak. Hogy Szent-Ivány még mindig programadó politikusnak számított, jelzi, hogy a háromhavi betiltást követően, az 1933. december 17-én újra napvilágot látott Prágai Magyar Hírlapba Szüllő és ő írták a vezércikket. Míg azonban Szüllő írása visszafogottnak volt mondható, addig Szent-Ivány ismét keményen nekiment a kormányzatnak, amely a lap első kiadásának elkobzását és második kiadásban Szent-Ivány írása egy részének a „kifehérítését” vonta maga után, mint ahogy ugyanez történt az 1934. évi újévi számba írt vezércikkével is. Mindezek fényében valósnak tűnik az a kép, amelyet egy 1934-es csehszlovák belügyi jelentés rajzolt fel a magyar ellenzéken belüli viszonyokról, s amely szerint az OKP és az MNP táborában továbbra is pártjaik betiltásától tartanak.491 Ezért az OKP vezetői inkább az óvatos és kevésbé radikális magatartás mellett érvelnek, Szent-Ivány viszont úgy véli, hogy nem kell félni a betiltástól, sőt ki kell azt provokálni, mert egy ilyen retorzió nemzetközi visszhangja sokat lendíthet a revíziós törekvéseken. Az ebben az időszakban általa alkalmazott politikai retorika a hatósági feljelentések sorát váltotta ki, amelyek azonban csak 2-3 év múlva jutottak a bíróság elé. 1936 végén 164
