Simont Attila - Tóth László: Kis lépések nagy politikusa. Szent-Ivány József, a politikus é művelődésszervez (Somorja, 2016)

VI. A művelődés-, irodalom- és egyházszervező

volt, mindazonáltal a lap rendkívül széles tájékozódású és sok irányban nyitott, a kortárs világirodalom eseményeire is elevenen figyelő irodalmi rovata, illetve irodalmi mellékletei körüli ellentéteikben - azaz irodalomfelfogásukban - is megnyilvánult a nézetkülönbség. Az egyik oldalon - nyilvánvalóan Szent-Ivány egyetértésével - Dzurányival és Győry Dezsővel és főleg Szvatkó Pállal (miközben nem szabad megfeledkezni a lapon belüli ideologikus küzdelmektől független, nem mindennapi műveltségű Neubauer Pálról sem), a másik oldalon pedig a keresztényszocialisták rokonszenvét és támogatását élvező, eredetileg sokféle értékre fogékony, de az irodalompolitikai szerepeibe belemerevedő Sziklay Ferenccel. így a Magyar Vasárnap esetét követő ütközőpontot is a köztük levő eltérések és ellentétek jelentették, melyek ezúttal a lap Képes Hét című irodalmi mellékletének elindításával jelentkeztek (1928 októberétől),273 melynek előbb Szvatkó, majd Győry lett a főszerkesztője (a melléklet 1930 februárjáig jelent meg), de Szvatkó Győry főszerkesztése mellett is megmaradt a szóban forgó „szépirodalmi hetilap” felelős szerkesztőjének. A Képes Hét így mindvégig Szvatkó minőségiirodalom-koncepcióját tükrözte, illetve - szemben Sziklay véleményével - ama nézetét, hogy ha nem akad elegendő, szlovenszkói magyar író tollából származó, közlésre érdemes irodalmi mű, akkor a magyarországi írók legjelesebbjeivel kell megtölteni a mellékletet.

Dzurányiék távozása, illetve Szent-Ivány pozícióinak meggyengülése azonban már nem rendítette meg alapvetően a lapot, s színvonalát sem befolyásolta lényegesen, sőt elmondható, hogy a Magyar Újság konkurenciájának megjelenése még inkább annak fenntartására kényszerítette, még ha írásai szemléletükben, nézeteikben, hangvételükben némiképpen módosultak is. Dzurányi lapszerkesztési elvei és elképzelései gyakorlatilag már 1932 tavaszától tarthatatlanná váltak a lapnál,274 s a főszerkesztő neve az év nyarára ki is került annak fejlécéből. Nem mellékes viszont, hogy amikor 1933 tavaszán a prágai cseh lapok (České slovo, Národní listy) március elején megszellőztették a kormánypártok szócsövének számító A Reggel várható megszűnésének hírét, a Magyar Újság küszöbön levő megjelenését pedig mint a Szent-lvány-Dzurányi-kettős új nekilendülését harangozták be (a lap első száma április 16-án hagyta el a nyomdát), a pártvezér-politikus, aki a szóban forgó napokban „Budapesten gyógykezeltette magát”, még a Prágai Magyar Hírlap március 14-i számában a legnagyobb határozottsággal cáfolta a cseh lapok értesüléseit, kijelentve, hogy nincs tudomása a lapalapításról, az azzal kapcsolatos híresztelések pedig „üres kitalálások és rosszindulatú rágalmak”.275 Tárgyunkat illetően viszont összességében elmondható, hogy a Prágai Magyar Hírlap irodalmi rovatának, szépirodalmi közleményeinek a korszak végéig, azaz az első bécsi döntés után Magyarországra telepített és ott Felvidéki Magyar Hírlappá átszervezett lap prágai megszűntéig is sikerült megtartaniuk sokszínűségüket és az alapvető esztétikai értékeket előtérbe helyező és mintateremtő szerepüket.

Hí