Simont Attila - Tóth László: Kis lépések nagy politikusa. Szent-Ivány József, a politikus é művelődésszervez (Somorja, 2016)

I. Előszó. Szent-Ivány József helye a szlovákiai magyar emlékezetben

hivatalos kurzussá szentesített kommunista történetírás és közgondolkodás a maga céljaihoz igazított - részleteit illetően igen hiányos - torzképet, egyoldalú sémákat és kliséket rajzolt fel a (cseh)szlovákiai magyarság két világháború közti és második világháború alatti történetéről, közte a korabeli magyar polgári pártokról is. Ennek a képnek legfontosabb elemét a magyar politikai erők irredentizmusának hangsúlyozása jelentette, és a mantraként ismételgetett vád az ő számukra nem tette szükségessé a szlovenszkói magyar politika bármiféle árnyalását, a szlovenszkói magyar politikai elit bármiféle differenciálását, így a felvidéki magyar politikusok valódi személyisége és szándékai a nemzeti és ideológiai ködösítés által feltáratlanul és eltakarva maradtak. Ennek jegyében Szent-lvány is csak egy volt a „burzsoázia és az irredentizmus érdekeit képviselő nagybirtokosok” közül, és sem emberi, sem politikusi arculatát nem rajzolták meg.1 Némi színt ebbe a szándékosan egyszínűre és sötét tónusúra festett képbe elsősorban az irodalomtörténész Turczel Lajos vitt, aki a korszak művelődéstörténeti vonatkozásait elemezve több ízben is határozott különbséget tett az általa - a korabeli marxista szempontrendszer alapján - retrogádnak nevezett keresztényszocialista politika és Szent-lvány József polgári, demokratikus értékeket hordozó politikája között.2

A rendszerváltás óta eltelt több mint negyedszázad alatt a két háború közötti szlovákiai magyar politika feltárása - köszönhetően elsősorban a szlovákiai magyar tudományos intézményrendszer kiépülésének - ugyan nagyot lépett előre, ám az egyéni életutak feltárása - Esterházy Jánosé kivételével - keveset haladt előre. Míg mások mellett Angyal Béla, Filep Tamás Gusztáv, Popély Gyula, Simon Attila politikatörténeti és Gaucsík István gazdaságtörténeti munkáiból a korszak már jól felrajzolható,3 a Szent-lvány-életmű azonban csak töredékesen rekonstruálható. S bár az utóbbi években a szlovák és cseh tudományosság is el tudott szakadni korábbi sémáitól, s egyre árnyaltabban közelíti meg a korszak magyar mozgalmait, azt, hogy mennyire nem érzékelik Szent-lvány jelentőségét, jelzi, hogy a két világháború közötti időszak 2015-ben megjelent 500 oldalas szlovák szintézisében4 csupán két ízben kerül említésre a magyar politikus.

Szent-lvány József a két világháború közti csehszlovákiai (szlovenszkói) magyar politika és közélet, illetve művelődés egyik legfontosabb személyisége, emblematikus alakja volt. Bár külsőleg mikszáthi figurának tűnhet, esetében korántsem a saját korához alkalmazkodni nem tudó emberről van szó, hiszen joviális külseje mögött egy rendkívül elszánt, a közösségért élő jellem rejtőzött. Egyik méltatója a „kis lépések magyar realistájának” nevezte, ami korántsem óvatosságát, hanem inkább céltudatosságát jelzi. Volt viszont bátorsága új utakon járni. Az elsők között - ha nem elsőként - ismerte fel, hogy a Csehszlovák Köztársaság megalakulása és felső-magyarországi területfoglalása, illetve az új államhatárok kijelölése és nemzetközi szentesítése által kisebbségi sorsba került, közel egymilliónyi magyar népesség politikai, gazdasági, kulturális érdekeinek képviselete, a politizálás - a politikai stratégia és taktika - nemegyszer új, addig gyakorlatilag ismeretlen formáit és lehetőségeit teszi szükségszerűvé.

9