Liszka József: Határvidékek. Határok és határtalanságok az összehasonlító folklorisztika és etnológia szempontjából (Komárom-Somorja, 2016)
1. Néphit, népszokás, népi vallásosság
84 Néphit, népszokás, népi vallásosság Itt is érintési/átviteli mágiáról van szó, csak ebben az esetben nem a betegségnek egy más tárgyra való átvitelével van dolgunk, hanem fordítva, az adott tárgy tulajdonságait (jelen esetben keménységét, ellenálló képességét) vitték át egy adott emberi testrészre. Ezt támasztja alá egyik, közelebbről nem lokalizált szlovák adatunk is, mely szerint mennydörgéskora gyerekek kővel érintik fejüket, miközben a következőket mondják: Kőből van az én fejem, villámlástól nem félek.52 Valószínűleg szintén ebbe a képzetkörbe is sorolható az egyik, fentebb már idézett szatmári adatunk, miszerint a Szent György-napi dörgéskor a fejet falhoz vagy valamilyen más kemény tárgyhoz kell ütögetni, s akkor az egész elkövetkező esztendőben nem fog fájni (Jakab 1895, 311. Vő. Doby 1879; Szatmári 1878). Nézzük továbbá, hogyan és miért kapcsolódik ez az egész mágikus praktika az égzengéshez, mennydörgéshez? Fejős Zoltán egy adata szerint fejfájás ellen első zengéskor a fejet falba kell verni és mondani: „arra menjen a fejfájásom, ahonnan zeng” (Fejős 1985-1: 216). A kérdés viszont valószínűleg ennyire azért nem egyszerű! A betegség mágikus elküldésén túlmenően más magyarázata is lehetséges az égzengéskor véghezvitt praktikáknak. Szent György napja a közép-európai népek tudatában fontos tavaszkezdő időpontnak számít, egyszersmind jelentős perióduskezdet. Az ekkor kezdődő időszakot többek között a télre nem jellemző villámlás, mennydörgés is jelzi. Éppen ezért a Szent Györgynap előtti égzengés általában nem jó jel, hiszen az még a téli időszakban történt, tehát nem „normális”. Ha György napja előtt mennydörög, viharos, hideg esztendő várható - mondja a terhelyi szlovák parasztregula.53 Egy jamniki hiedelem szerint a György-nap előtti égzengés arra mutat, hogy a tehenek az egész elkövetkező esztendőben rosszul fognak tejelni.54 A Szent György-napi első égzengéskor véghezvitt (egészség-, termékenységvarázsló) praktikák szintén jellemezni fogják az egész következő időszakot, természetesen pozitív értelemben. Ha tehát ekkor átviszünk egy adott betegséget kőre, falra stb., az az elkövetkező periódus egészét meghatározza majd. A fenti eszmefuttatás egy lehetséges válaszkísérlet. Természetesen más magyarázatok) is elképzelhető(ek). (2007-2016) 52 Keď hrmí, poberú si deti skalky do ruky, tými sa dotýkajú hlavy a vravia: Moja hlávka kamenná, Nebojže sa hrmenia! (Klimo B. 1904, 85). 53 Keď do Ďura hrmí, bude búrlivý a studený rok. (Vojtek 1900). 54 Keď pred Dzurom hrmí, kravy zle budú dojif cez celý rok... (Klimo A. 1902, 23)
