Liszka József: Határvidékek. Határok és határtalanságok az összehasonlító folklorisztika és etnológia szempontjából (Komárom-Somorja, 2016)
1. Néphit, népszokás, népi vallásosság
56 Néphit, népszokás, népi vallásosság helyezett az úrasztalra, ami nagy felháborodást keltett a hívek körében. Elsősorban a „gyertyák miatt". Közben a papot más településre helyezték át, és az 1999. évi adventre új lelkésze lett a falunak. Ő már nem próbálkozott adventi koszorúval, így „ismét tiszta az úr asztala”. (Alistál református templomában viszont advent idején évek óta kinn van az adventi koszorú és az adventi vasárnapokon mindig eggyel több gyertyát gyújtanak meg rajta.) Baraca A község 66 háztartásában egyetlen adventi koszorút sem találtunk. Megjegyzendő, hogy bár a megkérdezettek gyakorlatilag egyöntetűen magyarnak vallották magukat (leszámítva négy beházasodott szlovákot), 60,6%-uk (azaz 40 család) a faluban roma származásúnak számít. A faluban 3-4 éve egy német misszionárius pap (Lorenz páter) tevékenykedik, aki a magyar hívekkel szlovákul beszél. Ő az utóbbi években a templom első padsora fölé fölakasztat egy viszonylag nagy méretű (kb. 60 cm átmérőjű) adventi koszorút, négy hatalmas piros gyertyával. Amíg a helyi alapiskolában voltak hittanórái (az idén már nem), addig oda is elvitte az adventi koszorút és a gyerekeknek elmagyarázta a lényegét. Rudna A faluban összesen 244 háztartást látogattunk meg. Ebből 44-ben találtunk adventi koszorút (25 r. kát., 12 evangélikus és 7 református családnál. Megjegyzendő, hogy az összlakosságot tekintve a vallási arány éppen fordítottja ennek a sornak). Ez az egész 18%-a. A faluban evangélikus és református templom van. Adventi koszorú egyikben sem volt. Rekenyeújfalu A település 220 háztartását látogattunk meg. Ebből mindössze 16-ban találtunk adventi koszorút, illetve arra való hivatkozást, hogy az idén ugyan nincs, de tavaly volt (9 evangélikus, 6 római katolikus és 1 ateista családban). Ez az egésznek 7,3%-a. A római katolikus templomban kb. 5 éve, az evangélikusban pedig 3 éve van adventi koszorú. 5. Összefoglalás A rendelkezésünkre álló szórványos adatok, valamint a kérdőíves felmérés eredményeiből megállapítható, hogy az adventi koszorú elterjedése a kilencvenes években vette kezdetét a szlovákiai magyarság körében, annak is elsősorban nyugati szállásterületein. Elsősorban városi, továbbá értelmiségi, vállalkozói körökben ismert. Egyik legfontosabb terjesztője a katolikus egyház. Már Hermann Bausinger is figyelmeztetett arra, hogy a megkérdezettek az adventi koszorú gyertyáinak fokozatos meggyújtásáról olykor mint ősrégi, távoli, ködös, pogány időkbe visszanyúló szokásról beszéltek, ami „mindig is ismert volt" az adott faluközösségben. A teljesen egzakt kutatásokon alapuló eredmények viszont ennek éppen ellenkezőjét bizonyították (Bausinger 1977, 9-14). Hasonló jelenségekkel a mi felmerésünk során is találkoztunk. A megkérdezettek egy része úgy nyilatkozott, hogy gyermekkorától emlékszik rá, szüleitől, nagyszüleitől tanulta. Itt három magyarázat is lehetséges: 1. valóban ismerték már ilyen régen (ennek igencsak kicsi a valószínűsége), 2. az adventi
